119975. lajstromszámú szabadalom • Gyűrűszelep
2 1 11)1)75. irányulnak kifelé és kialakításuk célszerűen. fúvókaszerű, tehát a szelepülés alsó ülésétől felfelé kissé szűkülnek. A szeiepülés egyes gyűrűit, ismert mó-5 dión., a sugárirányú (d) bordák kötik össze. Az (a) szelepüllés felett az, (f) szeleptányér van elrendezve, amely, amint az 1. ábra mutatja, a szelep középső csap-10 szegét körülvevő (g) hüvelyen vezetve csúszik A szeleptányér azonban másként is vezethető, pl. terelőkkel vagy görgőelemekkel. A találmány szempontjából ez nem lényeges. 15 A szeleptányér nyitási löketét a (h) tompítólap határolja, amely az (i) ütközőlap alsó oldalának fekszik neki. A (h) tompítólap esetleg el is maradhat. Az (i) ütközőlapnak gyűrűs (k) hasítékai 20 vannak. E (k) hasitékoknak alsó, tehát a szelepülés felé eső (m) része eltér a. függélyestől és pedig mintegy a szeiepülés (b) hasítékai felső (c) részének irányában fekszik. Az ütközőlap ez (m) hasítékré.25 szemek hajlása a szelepülés síkjára emelt függélyeshez képest célszerűen valamivel kisebb, mint a szeiepülés fúvókaszerű (c) csatornáinak hajlása. Az (1) ütközőlap egyes gyűrűit, ismert 30 módon, a sugárirányú (n) bordák kötik össze'. Az ismertetett kiképzésű szelep következőkép működik: Az átáramló üzemanyag az (a) szelep-35 ülés ferdén kifelé irányuló, fúvókaszerű (c) csatornáin tömör, zárt (o) sugarak alakjában lép ki, amelyek egyenes vonalban átáramolnak az (a) szelepülés és a (h) tompítólap közötti résen, amely rés-40 ben az (f) szeleptányér játszik és az ütközőlap (k) liasítékainak alsó részébe lépnek. Az ütközőlap liasítékainak megfelelően az áramlási irány az, ütközőlapban, a csatornák terelése folytán ismét meg-45 változik és pedig akként, hogy a közeg, az eddig ismert szelepekhez hasonlóan a központos csapszeggel majdnem, vagy egészen párhuzamosan lép ki. Amíg tehát a használatos szelepeknél az 50 átáramló üzemanyag a szelepen belül kétszeres 90°-os irányváltozást szenved, a találmány szerint különösen kialakított terelöszervek lényegesen kisebb szöggel terelik el a belépési iránytól és ugyan-56 ilyen terelőszervek a legcsekélyebb veszteséggel terelik ismét vissza az ütközőlapban. Különösen a szeiepülés és az ütközőlap közt nem, következik be semiilyen irányváltozás, sőt ezt a rést az üzemanyag zárt sugárban áramolja át. Emellett az 60 (a) szelepülés kiömlőnyílásainak fúvókaszerű kialakítása. azt a biztonságot nyújtja, hogy a résben nem lépnek fel expa n ziós veszteségek. A szelep újszerű kialakítása végül még 65 azt az előnyt nyújtja, hogy az (f) szeleptányérra a zárás irányában ható rugók sokkal kisebb erőkre méretezendők. Az áramló üzemanyag sugara csak a nyitási időszak idejére ütközik az (f) szelepíá- 70 nyérba és akkor is csak 90"-nál kisebb szögben. A sugár nyomása tehát lényegesen csekélyebb, mint az üzemanyag merőleges ütközésekor. Az (o) sugár nyitott állapotban egyáltalában nem érinti az (f) 75 szeleptányért, amint az, az 1. ábrán minden további nélkül látható. Ennek viszont az a következménye, hogy a nyitási ütés csekélyebb, mint az eddigi rendszerű szelepeknél, xígy hogy bizonyos körülmények 80 közt a különböző tompítószervek, úgy mint pl. a (h) tompítólap és bármely más ütközőberendezés teljesen elmaradhat. Az (x) szeleptányér löketét nem kell bizonyos mértéken tul növelni, amely mér- 85 féket a teljes sugárát,áramlás adja meg, A löket növelése nemi okozná az átramlási keresztmetszet bővítését. Ennélfogva a szelepek, a találmány értelmében aránylag kisebb lökettel készíthetők, miért is 90 különösen nagyobb fordulatszámú 'dugattyús gépekhez használhatók előnyösen. Végül pedig e szielep,ek mlagyobb átáramlási sebességet tesznek lehetővé, mint 95 az előbb ismert szerkezetek, mivelhogy az üzemanyag sima, tömör, zárt sugarak alakjában áramlik át. A szelep tehát ugyanazon teljesítménynél kisebb méretű lehet, mint a szokásos kiviteli alak okin ál. 100 Tehát a szelep a felsorolt különböző előnyökön kívül olcsóbb is. Szabadalmi igénypontok: 1. Önműködő gyűrűszielep sílc szeleptányérml és egy vagy több gyűrűs hasi- 105 tékkial. azzal jellemezve, hogy az (a) iszielepülés áramlási (b) liasítékainak felső (0) része és az (i) ütközőlap átáramlási <k) hasítékiainak alsó (m) része gyakorlatilag azoinios irányú és 110 hajlásszögű és akként vannak egymás1 -