119969. lajstromszámú szabadalom • Kisütőcső villamos feszültségeknek, különösen rádiókészülékek behangolásának optikai jelzésére és ilyent tartalmazó kapcsolási elrendezés

Megjelent 1939. évi február hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 119969. SZÁM. VÍI/j. (Vll/d.) OSZTÁLY. — 1\ 6034. ALAPSZÁM. Kisütőcső villamos feszültségeknek, különösen rádiókészülékek behangolásának optikai jelzésére és ilyent tartalmazó kapcsolási elrendezés. Teleflinken Gesellschaft für drahtlose Telegraphie m. b. H., Berlin. A bejelentés napja 1937. évi október hó 6-ika. Németországi elsőbbsége 1936. évi október hó 8-ika. Ismeretesek olyan eszközök, amelyekkel villamos feszüllségek jelenléte optikai úton lá!halóvá tehető. Az ilyen eszközök lehelnek például ködfénykisütőcsövek, ame-5 lyek csak bizonyos meghatározolt feszültségérték fölölt gyújtanak. Az ilyen optikai feszültségjelzőkhöz felhasználtak már fluoreszkáló elektródákat, amelyek elektronok felcsapódásának ha-10 tása alatt világítanak és helyzetében, vagy alakjában változó világítóminláL adnak. Az ismeri ily jelzőkészülékek közül az egyiknél közvetlenül fűtött, egy irányban elnyújtod izzókalódát, ezzel párhuzamosan 15 haladó lemczalakú vezérlőcleklródál és ugyancsak párhuzamos, a rács mögött elrendezett világító anódát alkalmaznak. A közvetlenül fűtött katódán jelentkező feszültségesés a rendszer hosszirányában 20 folytonosan változó mezőviszonyokai okoz, A negatív etőfeszültségű rács, előfeszüíítségéiiek nagysága szerint, az anódához átmenő elektronfluxust egészéljen, vagy csak abban a részében zárja le, amelyben 25 a rácsnak a katóda megfelelő szakaszaival szemben elegendő nagy negatív előfeszültsége van. Ha tehát a rácson uralkodó vezérfeszültséget a jelzendő feszültséggel megfelelő függő viszonyba hozr-80 zuk, akkor az anódán a mindenkori feszülitiségnek megfelelő hosszúságú lénysávot kapunk. Ennek a megoldásnak legnagyobb hálránya abban van, hogy az csak egyenára-35 mú fűtéssel, használható, mert az izzókatódán egy irányban haladó feszültségesést kell létesíteni. Ennek következtében az ilyen szerkezet a gyakorlatban csak igen szűk keretek között használható. További nehézség e megoldásnál, hogy az izzóka- 40< lóda optikailag nincs árnyékolva, úgyhogy bizonyos esetekben a világító anódán keletkező fénysávot a katóda fénye túlsugározza. Egy másik ismert megoldásnál irányított 45 eleklronáramot használnak, amelyet a jelzendő feszültségtől való függőségben kitérítenek. Ennél a megoldásnál azonban bonyolult katódaelrendezésre van szükség a nyalábolt elektronsugár előállítására, úgy 50 hogy ez a kivitel is drága. Ezenkívül sok esetben kedvezőtlen, hogyha a feszültségei csak egy nagyságában változatlan fényfolt eltolódásával jelezzük. Ugyancsak ismeretes olyan megoldás is, 55 amelynél közvetve fűtött katódát használnak, mely tehát váltakozó árammal is üzemben tartható. Ezt a katódát a leginkább használt kiviteli alaknál hengeres vagy kúpos világító anódával koaxiálisain 60 veszik körül és az anódán megvilágított szektor nagysága az anódán belül elrendezett vezérlőelektródák feszültségétől függ. E vezérlőelektródáknak célszerűen pálca-, vagy késalakjuk van és azokat általában 65 nagy pozitív vezériőfeszültségek terhelik. A kellő mértékű kivezérléshez szükséges feszültségek oly nagyok, tehát a szerkezet annyira érzéketlen, hogy a rádiókészülékekben rendes körülmények közöLt hasz- 70 nálatos vezérlőfeszültségek a szerkezet működtetésére nem elegendők és azokat még