119964. lajstromszámú szabadalom • Villamos kisütőlámpa a kisugárzás irányában egymás mögött elrendezett két fluoreszkáló anyagréteggel

Megjelent 1939. évi február lió' 1-én. MAGYAR KIRÁLYI #Sg|» SZABADALMI BffiŐSÍÖ SZABADALMI LEÍRÁS 119964. SZÁM. Vll/d. OSZTÁLY. — T. 3630. ALAPSZÁM. Villamos kisütőlámpa a kisugárzás irányában egymás mögött elrendezett két fluoreszkáló anyagréteggel. Patent-Treiihaiul-Gesellsehaft f iir elektrische Glühlampen m. b. H. cég:, Berlin (Németország). Pótszabadalom a 114973. lajstromszámú szabadalomhoz. Kiválasztva as T. 5301. alapszámú bejelentésből. Megállapított bejelentési napja 1935. évi július hó 23-ika. Németországi elsőbbsége 1934. évi december hó 21-ike. A törzsszabadalom tárgya villamos kisütőlámpa a cső belsejében keletkező ibolyántúli sugárzással és a kisugárzás irányában egymás mögött elrendezett két 5 fluoreszkáló anyagréteggel. A törzsszabadalom értelmében a kisülés ibolyántúli fényével gerjesztett első fluoreszkáló anyagréteg a lámpa falának belső oldalán és a keletkezett látható fluoreszcenciafénnyel 10 gerjesztett második fluoreszkáló anyagréteg, az elsőtől a lámpa falával elválasztottan, a lámpa külső oldalán vagy a lámpa elé iktatott ernyőn van. Ez az ernyő magában véve ismert módon a lámpát körül-16 záró cső lehet. A találmány értelmében ez a cső a kisütőlámpát légmentesen zárja körül. Ezzel a primer és szekunder fluoreszcenciafény színeinek egyenletes keveredésén felül azt 20 is elérjük, hogy a külső fluoreszoenciaany agot légköri behatások károsan nem változtathatják meg. Emellett a külső burkoló cső a második fluoreszcenciaanyagot cseppfolyós vagy gáznemű állapotban tartalmaz-25 hatja. A találmánnyal lehetővé tettük, hogy fluoreszkáló folyadékokat, pl. eozin-, fluoreszcein- vagy fukszinoldatokat, továbbá jódgőzöket és más fluoreszkáló gázokat is felhasználhatunk és ezen felül olyan fény-30 hatásokat hozhatunk létre, amilyenek szilárd fluoreszkáló anyagokkal nem valósíthatók meg. A burkoló edény messzemenően légmentesíthető vagy indiferens gázzal tölthető meg. Különös hatások érhetők el azzal is, 35 ha a burkoló cső keresztmetszetét másképen alakítjuk, mint a kisütőcsőét, pl. tojásdadon. Ebben az esetben különböző irányokból nézve a két fluoreszoenciasugárzás különféleképen keveredik egymással, 40 úgy hogy más és más irányból, más és más színárnyalatokat látunk és a színárnyalatok másféleképen mennek át egymásba, amikor is mellékes, hogy a burkoló edény szilárd, cseppfolyós vagy gázalakú fluo- 45 reszkáló anyagot tartalmaz-e. Az egyesített primer és szekunder fluoreszcenciafény színét esetleg közbeiktatott színszűrőkkel tetszés szerint módosíthatjuk is. Ebből a célból célszerűen a burkoló 50 csövet festett üvegből készítjük, de a burkoló cső külsejére színezett zománc- v^gy lakkbevonalot is vihetünk fel. A burkoló csövet, továbbá a találmány, értelmében be- és kilépőnyílásokkal láthat- 55 juk el, abból a célból, hogy a burkoló csövön cseppfolyós vagy gázalakú fluoreszkáló anyagok folytonos áramát vezethessük át. Emellett pl. időről-időre az áramló cseppfolyós vagy gázalakú fluo- 60 reszkáló anyag koncentrációját vagy öszszetételét változtathatjuk, úgy hogy a tulajdonképeni kisülés módosítása nélkül egy és ugyanazzal a csővel teljesen eltérő színhatásokat hozhatunk létre. A burkoló 65 cső be- és kiömlőnyílásaira is módot adnak, hogy a burkoló csőbe zárt, nem áramló folyadékokat vagy gázokat más,