119959. lajstromszámú szabadalom • Villamos árammegszakító

119959. 3 anyagokat is. használhatunk. Ügy is jár­hatunk el, hogy a töltőrészt készítjük lyu­kacsosán és átitatva használjuk. Ez a foganatos!lási alak az 5. ábrán 5 látható. Itt a (9) töltőrész lyukacsos és folyadékkal átitatott, amely az (51) folya­dékkészletből szívódik fel. A folyadék fel­szívódásának a megkönnyítésére a (9) töl­tőrésznek tengelyirányú furata van, 10 amelybe az (51) folyadékba merülő (55) belek nyúlnak. Számos esetben magának a lyukacsos (9) töltői-észnek a hajszálcső­hatása is elengendő ahhoz, hogy a kellő folyadékmennyiséget felszívja. Az (52) köz­lő benső fal arra való. hogy a folyadéknak a magasba íecskmdezését megakadá­lyozza. A 6. és 7. ábrán olyan- foganatosításf alak hossz- és keresztmetszete látható;, 20 amelynél a (2) kapcsolórész két, különálló vagy U-alakban összekapcsolt lapos rész­ből van, amelyet rugózóan alkalmazott (40) kontaktuspofák szorítanak a (9) töltő­részhez és atz ez alá helyezett (1) helyti-25 álló kontaktushoz. Ezzel a kapcsolóteret leégés esetén is elegendő szűken tartjuk. A (9) töltőrészt kifelé rugózóan is készít­hetjük. úgy hogy a csőfalak helytállóak. A (9) szigetelőrész és a (40) fal részek' 30 között szabadon maradó kapcsolótér tet­szőleges alakú lehet. így különösen ke­resztmetszetét gyakorlatilag zérussá lehet­jük, ami kor is a (40) részek a rajzon látható módon egész szélességükben a (9) 35 töllőrészhez nyomódnak. A tényleges kap­csalótér ebben az esetben a fényiv ellen­nyomásától függ, mert nagy áramoknál a (40) részek erősebbeu nyomódnak ki­felé, mint kis áramoknál. 40 A 6. és 7. ábra szerinti foganatosílási alaknak két párhuzamosan kapcsolt, elkü­lönített megszakítási hely elrendezése kö­vetkeztében még további előnyei vannak. Ha ugyanis a megszakítás az összes pár-45 huzamosan fekvő elválasztási helyeken gyakorlatilag egyidőben következik be, úgy a fényív abban, az oltótérben, keletkezik, amelyben a szétválasztás valamely oknál fogva kissé később megy végbe. Minthogy 50 nagy áramok lekapcsolásánál a kontaktus­részek leégnek, vagyis megrövidülnek, az oltási helyek váltakoznak, amennyiben a fényív mindenkor a legkevésbé megtáma­dott helyen keletkezik. 55 A 8. ábrán oly kapcsoló látható, amely­nél a helytálló kapcsolórészes szerkezet­nek az előnyei a mozgatott kapcsolóré­szes kapcsoló előnyeivel egyesítve van­nak. A kapcsolótérben U-alakú vagy más­féle keresztmetszetét csak a nagy áramol- 6® táshoz használjuk, ezt tehát a célnak meg­felelően nagyobbra (pl. 2—5 mm-re) vá­laszthatjuk. A kis áramol táshoz a (2) kap­csolórésszel egyenlő alakú (41) szigetelő­részt tolunk utána. E (41) szigetelőrészi- 65 nek a mozgatására pl. a (42) kiugráson rögzített (43) húzórugót alkalmazzuk, amely a (41) részt felfeléhúzza. Ezzel az elrendezéssel mind a kis áramok, mind pedig a nagy áramok biztosan megsza- 70 kíthatók. A 9. ábrán oly kapcsoló látható, amely­nél a fali megerősítés helyett oszlopszerű szerkezetet választottunk, még pedig a raj­zolt foganalosítási alaknál két sorosan kap- 75 csolt kapcsolási hely van, amelyek tel­jesen egyforma szerkezetűek. Mindegyik kapcsolási helynek egy-egy (70) tartószi­getelője van, amely a közös (71) alaple­mezhez van erősítve és a kapcsolókanirát 80 tartja. E kamrának a (72) áramcsatlakozást és a helytálló (73) kontaktust tartó, fém­ből készült (69) közbenső darabja, (74) kapcsolócsöve, valamint (75) töltőrésze van, amely utóbbiak ugyancsak a (69) 85 közbenső részen vannak megerősítve. A két mozgó (76) kapcsolórészt, a (77) haránt­tartó kapcsolja egymással össze. Minthogy a két kapcsolórésznek egyforma a poten­ciálja, a két kapcsolócsőből kilépő gáz- 90 áramok együttesen érhetik a (77) haránt­tartót. Csupán (78) válaszfalakat kell a különböző fázisú kapcsolási helyek között elrendezni, amelyek a szemlélőtől tekintve egymásmögött fekvőnek gondolandók. A 95 kapcsolót a tetszőlegesen meghajtott (81) tengelyről a (80) forgattyúval felszerelt (79) rudazat működteti. Ha a (75) töltőrészek nem helytállóak, hanem pl. a 8. ábrának megfelelően moz- 100 gathatók, úgy a (70) szigetelők egyúttal a melléktereket (nyomástároló tereket) is alkothatják. Szabadalmi igények: 1. A 116691. lajstromszámú törzsszabada- 105 lom 1. igénypontja szerinti gáz- vagy gőzalakú nyomóközeggel működtetett fényíves villamos árammegszakíló foga­natosítás]' alakja, amelynél a nyomást maga a megszakítási fényív állítja elő 110 oly zárt csőalakú kapcsolótérben, mely a mozgatható kapcsolóelektródát szoro­san körülzárja, azzal jellemezve, hogy a kapcsolótér hosszúkás résalakú. 2. Az 1. igényben védett villamos áram- 115 megszakító foganatosítási alakja, azzal jellemezve, hogy a csőalakú kapcsoló-

Next

/
Oldalképek
Tartalom