119957. lajstromszámú szabadalom • VIllamos kisütőcső
2 119957. felüli nyomásoknál csak kevéssé növekedik, 10 atmoszféránál kisebb nyomásoknál azonban gyorsan csökken. A találmány szerinti csövek fajlagos ter-5 helése 135 W/cm-nél kisebb és ez az érték a esti hőleadási képességéhez igazodik. Ennél a fajlagos terhelésnél a csövei nem kell vízzel vagy más mesterséges módon hűtenünk. Minél nagyobbra vá-10 laszljuk valamely cső fajlagos terhelését, annál nagyobb e cső gőznyomása. A fajlagos terhelés nagyságának általában befolyása van a cső élettartamára, még pedig minél nagyobb a fajlagos terhelés, 15 annál kisebb az élettartam. Éppen ezért a fajlagos terhelés említett felső halárát, nem kell a minden gyakorlati esetre szóló legnagyobb megengedhető fajlagos terhelésnek tekintenünk. Minden egyes esetben 20 a csővel szemben támasztott követelmények, valamint a cső méretei alapján néhány kísérlettel könnyen megállapíthatjuk, hogy mennyivel kell a fajlagos terhe-' lés eme határán alul maradnunk, hogy a 25 kívánt feltételeknek megfelelő olyan kisütőcsövet kapjunk, amely folyadékkal való, vagy más mesterséges hűtés nélkül, vagyis egyszerű módon hasznosítható. Hosszabb élettartam elérésére a fajlagos 30 terhelési pl. 120 vagy 100 W/cm-nél kisebbre vehetjük. Ámbár azt kellene várnunk, hogy a tekintetbe jövő nagyobb belső átmérőknél a fajlagos terhelést nagyobbra választhal-35 juk. mint kisebb átmérők esetében, mégis az derül ki, hogy a legfeljebb megengedhető fajlagos terhelés a belső átmérőtől csak kevéssé függ. A kisütőcső bizonyos terhelésénél a hi-40 ganygőznyomás a cső alakjától is függ. mert ezt a nyomást elsősorban a kisülési tér leghidegebb helyének hőmérséklete határozza meg. E legalacsonyabb hőmérséklet ériékét viszont a kisütőcső alakja, vala-45 mint hőleadási képessége is befolyásolja. Minthogy a kisütőcső belső átmérőja 7 mm-nél kisebb, kicsiny, tömör és kis térfogatú fényforrást kapunk. Ez a kis átmérő továbbá gyakorlatilag lehetővé teszi 50 azt, hogy nagy higanygőznyomásokat alkalmazzunk, míg a kis térfogat folytán, az esetleges felrobbanás következményei ártalmatlan határok között maradnak. A cső kis belső átmérője és a szilárd izzóelek-55 tródák a kisütőcső nyugodt égését segítik elő. A kisülés._ amely a cső teljes keresztmetszetét nem tölti ki, hanem összezsugorodik, annál nyugodtabb, azaz annál kevésbé mozog ide-oda, minél kisebbre választjuk a belső átmérői. A higanygőznyo- 60 más fokozása ezzel ellentétes hatású és a kisülést nyugtalanná teszi. Ez ama okok egyike, amiért nagyobb 11 iganygőznvomásolcnál előnyösebben kisebb belső átmérőt választunk. 65 A belső átmérőt előnyösen 5 vagy 4 mm-nél kisebbre vesszők s ennek folytán nagyobb nyomásokat is alkalmazhatunk, mint nagyobb átmérők esetében, ami az emittált fény színének javulását, vala- 70 mint nyugodtabb kisülést is eredményez. Mint már említettük a fajlagos terhelés 15 W/cm-nél nagyobb. Kisebb értékeknél nemcsak rendkívül nehéz gyakorlatilag 10 atm.-nál nagyobb hígam-gőznyomást el- 75 érnünk, hanem ezenkívül a hatásfok is csökken. A hatásfok a fajlagos terhelés függvénye és 10 atm.-nál. nagyobb higanygőznyomásoknál csak kevéssé függ a higanygőz nyomásától, valaminL a belső cső- 80 átmérőtől. A rajz 2. ábrája a találmány szerinti, bizonyos kisülőcsővel kapcsolatban e Függvény lefolyását tünteti fel. (Lumen.'Watt-ok a Watt/cin-ek függvényében.) Ez a görbe a hatásfokok közepes értékeil 85 adja meg. A különböző csöveken mért értékek a higanygőznyomástól, és a belső csőátmérőtől függően valamivel a görbe fölött vagy alatt lehetnek. A találmány szerinti cső előnyeinek egyike, hogy kis tel- 00 jesílinényeknél is igen jő hatásfoka van. Minél nagyobbra választjuk a fajlagos terhelési, pl 20, 25, 35 vagy 50 Watt/cm-uél nagyobbra, annál nagyobb a hatásfok. A csőben fellépő higanygőznyomásokat 95 egyszerűen a kisülési pálya fajlagos feszültségesésével, azaz az e pálya hosszegységére cső fesszültségeséssel állapíthatjuk meg. Ez a fajlagos feszültségesés egyebek közölt a higanygőznyomás függvénye. 100 A 3. ábra logarilmusos léptékben a Volt/cm-ckben számított fajlagos feszültségesés lefolyását az atmoszférákban mért 11 i.anyí-ő'. 1 í vomá; o!< függvényében adja meg egyenáramú 0.1, 0.2, illetve 0.4 Amp. 105 áramerősségek számára, még pedig 1 mm belső átmérőjű kisütőcsövekhez. A fajlagos feszültségesést a kisülés égési feszültségéből számíthatjuk, még pedig úgy, hogy ebből az égési feszültségből levonjuk az 110 elektródák katóda- és anódafeszültségesését (oxidelektródáknál kb. 15 Volt) és a maradékfeszültséget elosztjuk a kisülési pálya hosszával. A 4., 5. és 6. ábrák ugyanezeket a függ- 115 vényeket adják mep 2, 3, illetve 5 mm belső átmérőjű kisütőcsövek számára.