119936. lajstromszámú szabadalom • Elektronsokszorozó
Megjelent 1931). évi január hó 16 (i-án. MAGYAR KIRÁLYI fml SZABADAMI BIRÓSlö SZABADALMI LEÍRÁS 119936. SZÁM. Vll/d. OSZTÁLY. — V. 1012. ALAPSZÁM. * T Elektronsokszorozó. 1 < Compagiiie pour la Faforication des Compteurs & Matériel d'Usines á Gaz cég-, Montrouge (Seine). A bejelentés napja 1937. évi július hó 9-ike. Franciaországi elsőbbsége 1936. évi augusztus hó 28-ika. Ismeretesek elektronsokszorozók (elektronmultiplikátorok), melyek több fény-, illetve elektronérzékeny lemezből (anódból) állnak, melyek sorjában úgy vannak 5 elrendezve, hogy az első elektróda (katóda) kibocsájtotta elektronokat, elektromos és mágneses mező hatására, egy második, lemezalakú elektródára (anódra) vetítik, mely utóbbiból ezek az elektron-10 ütközés folyományaként, szekunder elektronokat szabadítanak fel. Ezeket egy második elektronütköző-felületre (céltáblára) irányítják, mimellett a fent ismertetett folyamat egy vagy többször 15 megismétlődik. Ily módon a primer, azaz eredeti hatás tetemesen felerősödik. Ha erre a berendezésre igen gyenge fény esik, akkor a sokszorosítócső kimeneti áramában számos, szabálytalan, 20 rövid ideig tartó zavar lép fel. E zavarok zúgást idéznek elő, mely sokkal erősebb az elméletileg várható zúgásnál. Még fényjelenségek hiányában is fellép, illetve fennmarad ez a jelenség. 25 A találmány oly elektronsokszorozó, amely a fentemlített káros jelenséget legalább nagyrészt kiküszöböli. A találmány azon a megfigyelésen alapszik, hogy e jelenség frekvenciája és erőssége az elek-80 tródák szigetelőtámaszainak elrendezésével és mineműségével, valamint az elektronok ütközőfelületeinek láncát oldalt határoló szigetelőlemezek (csillámlemezek) távolságával változik. 85 E szigetelőrészek felületein káros töltések képződésére alkalmat adó elektronpályák kiküszöbölésére, a találmány szerinti berendezésnél egy vagy több, az utánakövetkező katódákhoz képest eléggé negatív ekvipotenciális felületekről gon- 40 doskodunkj amelyek az elektródarend- , szertől oldalt úgy vannak elrendezve, hogy az elektronokra az elektronsokszorosító hossztengelye felé irányuló taszítóhatást fejtenek ki. 45 A rajz példaképeni kiviteli alakot szemléltet. A fény kívülről esik az első (Kj) fényelektromos katódra; az ebből kibocsájtott elektronokat a felül fekvő (Rj) le- 50 mez (anód) és a katód közötti elektromos mező vonzza. Egy az elektronok pályájára merőleges mágneses mező meggörbíti pályájukat, úgyhogy az elektronok a következő (K2 ) katódra esnek, amely 55 ennek következtében nagyobb számú szekunder-elektront bocsájt ki. Ezt az , ismert elrendezést többszörösen rendezzük el, úgyhogy az ismertetett folyamat az utánakövetkező, alkalmas potenciálra 60 hozott lemezek és a mágneses mező segélytvei megismétlődik. Ennek a berendezésnek találmány szerinti javítása két oldalsó (Cj, C,) nyelvalakú segédelektróda elrendezésében van. 65 mely segédelektródákat oly potenciálon tartjuk, amely ra^yjáhan ugyanakkora vagy kisebb, mint a (K,) katód potenciálja. E (Ca , C2 ) scgcdelektrcdák meggátolják az elektronoknak a (Kl f K2 ) 70 stb. katódák és az (Rj, R2 ) stb. taszítólemezek határolta parallelepipedonon kívül eső térbe röpítését. Az elkülönítetten elrendezett segéd-
