119924. lajstromszámú szabadalom • Eljárás simított nyers falfelületek mázolására nem vízben oldott és ill. vagy nem vízben emulgált cellulózaésztereket és ill. vagy cellulózaétereket tartalmazó festékekkel és a hozzávaló fedőfesték

Megjelent 1931). évi január hó 16 (i-án. HAS TAR KIRÁLYI WEEJ& SZABADALMI BIRÓ8Á8 SZABADALMI LEÍRÁS 119924. SZÁM. YlII/e. OSZTÁLY. — l*. 7728. ALAPSZÁM. Eljárás simított, nyers falfelületek mázolására nem vízben oldott és, ill., vagy nem vízben emuigált cellulózaesztereket és, ill., vagy cellulózaétereket tartalmazó festékekkel és a hozzávaló fedőfesték. Pajor Aladár és Pajor Ferenc festővállalkozók, mint a Pollák Ármin és Fiai újpesti cég' tulajdonosai, Újpest. A bejelentés napja 1932. évi május hó 14-ike. A találmány eljárás simított nyers falfelületek mázolására, festésére, nem vízben oldott és, illetve vagy nem vízben emulgált cellulózaesztereket és, illetve 5 vagy cellulózaétereket tartalmazó festékekkel és hozzávaló fedőfesték. A találmány értelmében a falfelületeket a festék felvitele előtt egyszer vagy többször olyan alapozó anyaggal (tapasszal) vonjuk be, 10 mely kötőanyagok, mint enyv, zselatin vizes oldatából vagy emulziójából van és mely a vízben oldott vagy emulgált kötőanyag mennyiségének legalább ötszörösét kitevő töltőanyagot tartalmaz. Az eljá-15 rással vakolt falakra, gipszes és vagy meszes, vagy enyves alapra, olajfestékre, vagy olajos alapra, továbbá tapétára, szeszlakkos vagy cellulózaesztertartalmú alapra egyaránt jól festhetünk. 20 Eddig nem sikerült falfelületekre cellulózalakkokkal gazdaságosan és jó műszaki eredménnyel mázolni vagy festeni. A kevés idevonatkozó irodalmi adat (lásd pl. a ,,Farbe und Lack" cimű folyóirat 25 1929. évf. 28. számának 333—334. lapját) hangsúlyozza, hogy a feladatot eddig nem sikerült kielégítően megoldani. Beható kísérleteink szerint ennek oka az, hogy eddig egyszerűen a másfajta felületekhez 30 használt alapozásokat és mázoló eljárásokat vitték át falfelületekre. Ezek a kísérletek már eleve nem számíthattak sikerre, mert egyrészt a falfelületek természete . egészen más, mint pl. fém-, fa-, bőrfelületeké, másrészt falakon igen nagy felüle- 35 teket kell bevonni, melyek sajátos mázolási módot igényelnek. A falak kémiai tekintetben is lényegesen eltérnek a fa, fém, bőr stb. kémiai természetétől és így a fal, mint alapanyag egészen másképen 40 hat a bevonó anyagra, mint a fa, bőr, fém stb. de ezenfelül a fal felületi tulajdonságai is egészen mások, mint a többi alapfelületé. Falfelületekhez alkalmas tapasznak ki 45 kell elégítenie azt a feltételt, hogy egyrészt a falfelület egyenetlenségeit kisimítsa és másrészt a lakkbevonatot úgy rögzítse, hogy az az alapról nem töredezik le és nem repedezik meg. További feltétel az is, 50 hogy a tapasznak könnyen felvihetőnek és jól csiszolhatónak kell lennie. Azt találtuk, hogy falakra cellulózalakk alá csak olyan alapozó masszákat lehet sikerrel felvinni, melyek összetételükben 55 a fához stb. alkalmazott masszáktól jelentékenyen eltérnek. Fához a porusokat kitöltő masszákat alkalmaznak, melyeket acél-, fa- vagy celluloidspatulyákkal vékony rétegben visznek fel. így olyan felü- 60 letet kapunk, melyen a pórusokat kitöltő masszának részecskéi a fa részecskéi mellett láthatók. Falfelületekre viszont aránylag vastag alapozó rétegeket kell felvinni és ennek az egész falfelületet bori- 65 tania kell, hogy a fal alkálitartalma a lakkot ne támadja meg. Ezt legelőnyösebben simítóvasakkal (ezek 25—35 cm