119909. lajstromszámú szabadalom • Szekundérelektronerősítő
2 119909. elektronok a 800 Volt potenciálú (5) anóda felé meggyorsulnak és ott összegyűlnek. A berendezés pl. forgásszimmetriát mutat, úgyhogy a (2) elektróda kú-5 pot, az (5) anóda pedig gyűrűt alkot. (3) jelöli a jelen esetben szintén gyűrűalakú, találmány szerinti pótelektródát, melynek potenciálja 6C0 Volt. Ekkor a (3) gyűrű és a (2) felszabadító elektróda 10 között kb. 500 Voltos potenciálnyereg keletkezik; vagyis a katódából származó elektronok még a (2) elektróda elérése előtt megtett útdarabon 400 Voltnál nagyobb sebességgel repülnek. Közvetlenül 15 a (2) elektróda előtt kis fékezés következik be, amely azonban nem hátrányos, minthogy az elektronok még mindig kellő sebességgel ütköznek, hogy (l)-nél nagyobb arányban szabadítsanak fel sze-20 kundérelektronokat. A találmány szerinti elrendezésnek az az előnye, hogy a szekundérelektronok vonzó mezeje a (2) felszabadító elektróda egész felületén hat. A rajzon a 100, 200, 300 stb. Volt poten-25 ciáloknak megfelelő nívófelületeket feltüntettük, továbbá néhány elektronpályát is felvázoltunk. A 2. ábra többfokozatú erősítőt mutat, amelynél (0) jelöli a katódát, (4, 8, 12, 80 16, 20) és (24) a felszabadító elektródákat, amelveknek a katódához képest 400, illetve 800, 1200, 16C0 stb. Volt a potenciálja. A felszabadító elektródák a rajz síkjára merőleges, sík lemezekből 35 állanak. Minden egyes felszabadító elektróda előtt rúd- vagy drótalakú (6), illetve (10, 14, 18, 22, 26) pótelektróda van, amelyeknek potenciálja 600, illetve 1000, 1400* 1800 stb. Volt. Ekkor a rajzon fel-40 tüntetett potenciáleloszlás áll elő, amikor is a potenciáloknak megfelelő nívófelületeket 200, 400 stb. jelöli. Amint a rajzból kitűnik, ekkor nem keletkezik potenciálnyereg, hanem potenciálvilla. E 45 mellett a (4) felszabadító elektróda ugyanazon a potenciálon van, mint a 4C0-as villavonal. A katódáról jövő elektronoknak tehát már a villavonal átlépésekor megvan a teljes sebességük, amellyel a 50 (4) elektródára ütköznek. A kettő között lévő tért csupán gyönge, a következő fokozathoz vezető vonzómező tölti meg, amely azonban a primérelektronokra nagy sebességük folytán, nem gyakorol 55 számottevő hatást. A potenciál-lefolyás gyakorlatilag ugyanolyan, mintha a 400 potenciálvonal helyén háló volna. Ezzel szemben viszont az az előny, hogy a háló okozta elektronveszteségek nem következnek be és a szerkezet egyszerűbb. 6 További egyszerűsítésre előnyösen a pótelektródákat a felszabadító elektródák során kívül helyezzük el és még nagyobb potenciálra helyezzük azokat, úgyhogy potenciáljuk egyenlő lesz a maga- 6 sabbrendö felszabadító elektróda potenciáljával és azzal vezetcen összeköthető. Ezt az esetet tünteti fel a 3. ábra, amely alapjában hasonló berendezést mutat, de henseres felszabadító elektródákkal. A 7i (0) katóda, továbbá a (8) és (16) felszabadító elektróda, itt a belsejükben elhelyezett (4) és (12) felszabadító elektródákat zárják körül. A (8', 12', 16') és (20') pótelektródák központos gyűrűket 7! alkotnak és egy-egy elektródával kapcsolódnak a többi elektródák közül. A (20) lemez gyüjtcanódát alkot. Az (0), illetve (4, 8," 8', 12, 12') stb. elektródák potenciálja 0 Volt, illetve 4C0, 8C0, 800, 8( 12C0, 12C0 Volt stb. A fényt a (31) lencse központosán elhelyezett (32) kúptükörre veti, amely azt egyenletesen osztja el a (0) káté dán. A 4. ábra a 2. ábra szerinti berendezés 8E további változatát metszetben tünteti fel. A hivatkozási jelek teljesen megfelelnek a 3. ábra szerintieknek. Az elektródák azonban ezúttal sík kialakításúak, mégpedig lapos, egymást központosán 90 körülzáró körgyűrű alakjában vannak, amelyeknek átmérője fokról-fokra növekedik. A berendezés az (A—A) tengelyre vonatkoztatva forgásszimmetriát mutat. A (4) és (8) elektródáknak a (20) anóda 95 felé fordított széle meghajlított. Ilymódon a már említett nagy potenciálon lévő (16') és (20)' elektródák mezejét ernyőzzük. így a kis pl. 20°-nyi szög alatt a felszabadító elektródára igyekvő 10 elektronokat felfogjuk, amelyek különben esetleg elrepülnének a lemez mellett. Az 5. ábra olyan berendezést mutat, amelynél nincs pótelektródákra szükség, hanem a kívánt mczőelosztást, csupán io; az elektródák alkalmas kialakításával és elhelyezésével érjük el. A potenciálokat itt is a hivatkozási jelek jelzik, mégpedig (0) jelöli a katódát, (4) és (8) a felszabadító elektródákat, (12) pedig a gyűjtő Ht anódákat. Az elektródák a rajz síkjára merőleges oszlopok, vagy pedig a (0) és (4) elektródáktól eltekintve, gyűrűk alakjában készíthetők. Az első esetben a katóda pl. olyan izzókatóda lehet, amely 11£ csak a (4) elektróda irányában sugároz"