119907. lajstromszámú szabadalom • Izzóernyő Braun-féle csövekhez
Megjelent 1931). évi január hó 26 (i -án . MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BIRÓ8Í9 SZABADALMI LEÍRÁS 119907. SZÁM. VII/j. OSZTÁLY. — F. 8108. ALAPSZÁM. * Izzóernyő Braun-féle csövekhez. Famsworth Television Incorporated cég-, San Franciscóban, Callfornia, mint Harry S. Bamford san franciscoi lakős jogutódja. A bejelentés napja 1937. évi augusztus hó 18-ika. A. E. A.-beli elsőbbsége 1938. évi augusztus hó 18-ika. Ismeretesek különböző, távolbalátás céljaira alkalmas izzóerinyők, vagyis olyanok, amelyeknél a fényt úgy létesítik, hogy az ernyőre eső katódsugár az ernyő anyagát felhevíti és izzásba hozza, ellentétben az ismert fluoreszkáló- vagy foszforeszkálóernyőkkel. Az ilyen izzóer nyőknek pl. fémszalagokból vagy fémdrótokból kellene állni. Készítettek már fémfóliák vagy fino-i man elosztott fém (wolfrám, molibdén) csapadéka vagy pedig poralakú szénréteg alakjában lévő ernyőket is. Ezenkívül olyan izzóernyők is ismeretessé váltak, amelyek a gázfény izzóharisnyák módjára szer-i késztették, vagyis tóriumoxidot és egy adalékot tartalmaznak. Mit tartóul bársonyt használnak, amelyet impregnálnak. ' majd kiégetnek. A fentiekkel szemben a találmány a kö) vetkező elrendezésre vonatkozik. Az ernyőfelület viszonylag szilárd alátéten megerősített egyes tagokból áll. Az egyes tagok szabadón kiterjedhetnek és összehúzódhatnak és aránylag hosszú hővezetési útjuk > van az alátétig, úgyhogy az ernyőelemek hőleadása csupán sugárzással történik és a hővezetéssel történ® hőátadás minimumra korlátozott. Az egyes ernyőtagok tömege olyan kicsi, hogy még kisebb su» gárenergiával is kielégítő világítást érünk el. Az ernyő elrendezése olyan„ hogy lényegileg minden sugárképző elektron az emyőtagokra ütközik. A találmány szerinti ernyő mindenféle j katódasugárcsőben alkalmazható és előnyösen úgy helyezzük el, hogy a rajta megjelenő képet lencserendszerrel valáminiő képernyőre, vagy máseffélére vetíthessük. A találmányt a következőkben a csatolt rajz kapcsán részletesebben ismertetjük. A rajz csak példaképem megoldási alakot tüntet fel, minthogy más megoldások is lehetségesek. Az 1. ábra ismert fajtájú (1) Braun-féle csövet mutat, amely a (2) kisütőedényben (4) katódát, (5) anódát és t5 j (6) erősségvezérlő-készüléket tartalmaz. A (7) telep adja a szükséges anódafeszültséget és a (9) vezetéken át képjeleket vezetünk be. A (11) tekercs a sugár nyalábihafoglalására való, amit a (12) teleppel a 50' változtatható (14) ellen állással kapcsolatosan szabályozunk, a (15) és (16) billenőrezgést keltő eszközök pedig a (17) és (19) tekercsekben sugáreltérítést létesítenek. A (10) tagozott ernyőt a (20) tartó fel- 5> használásával a csőtengelyhez képest ferdén helyezzük el. A (20) tartó jóvezető és a (7) telepből a (21) vezeték közvetítésével pozitív potenciált vezet a (10) ernyőhöz. 60" A sugárelektrónok ütközése az ernyőn az érintett ernyőtagokat izzásba hozza, úgyhogy az egész ernyő bejárása után teljesen látható kép keletkezik, amely pl. a (22) optikai lencserendszerrel a (24) képernyőre 65-vagy más, alkalmas felületre vetíthető, Az ernyő szerkezeti részleteit a 2. és 3. ábra tünteti fel. A tagozott emyő nagyon vékony, nehezen olvadó drótból, pl. wolfrámdrótból álló, nagyon kis (25) drót- 70' tekercsek sűrű rétegéből áll. Előnyösen 0.025 mm-nél kisebb átmérőjű drótot
