119897. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kevéssé reakcióképes olajok átalakítására mótorhajtóolajokká, különösen Diesel-mótorok céljaira
2 119897. hajtóolajat kapunk, amelynek tulajdonságai, a kiindulási anyaggal szemben, lényegesen jobbak. A találmány ez ismert munkamódtól 5 alapvetően különbözik, amennyiben, a találmány szerint, a megjavítani kívánt olajnak nem egyes frakcióit kezeljük oxigénnel, hanem az olaj egész mennyiségét, illetve ennek legalább is túlnyomó 10 részét tesszük ki oxigén behatásának, éspedig" az ismert munkamódhoz képest azzal a további eltéréssel, hogy ezt nem a gázfázisban, hanem folyékony fázisban eszközöljük. A találmány szerint cél'45 szerűen 150—350° közötti hőmérsékleteken dolgozunk. Ilyen reakciófeltételek mellett mármost nem olyasmiről van szó, mintha a szénhidrogéneket oxigénszármazékokká .20 alakítanék át, hanem lényegileg a kiindulási anyagnak dehidrálás közben lefolyó feloxidálódását érjük el, ami azonban meglepő módon máris elégséges arra, hogy az olajok használható és jó gvúló-25 képességű Diesel-olajokká alakuljanak át. A munkafeltételek ilyen leegyszerűsítésével a találmány szerinti eljárás a korábban ismert munkamódnál lényegesen gazdaságosabb. A találmány szerinti •80 eljárással ennek alkalmazási területe is jelentékenyen megnagyobbodik, amenynyiben nem, mint eddigelé, csupán az aromás olajok alakíthatók át könnyen gyulladó olajokká, hanem egészen más 35 vegyi összetételű, sőt olyan olajok is, amelyek aromás anyagoktól teljesen mentesek. A találmány szerinti eljárást közelebbről az alábbi kiviteli példák kapcsán is-40 mertetjük: 1. Példa. Kőszénnek kismértékű hidrogénezésével kapott terméket további hidrogénezéssel folyékony olajokká alakítunk át. A hidrogénezési termékből 200— •45 380° között átdesztilláló frakció hidrogéntartalma 8,3 O / o. Ezt a frakciót a reakciós rendszerben 230°-on és 20 atm. nyomáson addig tesszük ki levegő behatásának, amíg az olaj a levegőből kg-ként kb. 40 1. 50 oxigént nem használ el. Az olaj az oxigént hőfejlődés közben mohón veszi fel, úgyhogy a reakciós edényből kilépő levegő oxigéntartalma kezdetben már csak 1,5%. Az oxigénes kezelés az olajat csak $5 lényegtelenül változtatja meg. A színe valamivel sötétebb lesz, a viszkozitása csak kevéssel nagyobb, a forrási görbe széjjelebb húzódik és a végső forráspont kissé emelkedik. Változik az olaj szaga is és hidrogéntartalma 8,3o%-ról 8,12%-ra 60 csökken. Fenol-tartalma szintén valamivel alacsonyabb. A kezelés során kismennyiségű víz keletkezik és úgy látszik, hogy az olaj valami kevés oxigént közvetlenül is felvesz. Ezenfelül kis- 65 mennyiségben polimerizációs termékek keletkezése is megállapítható. Szűréssel végzett tisztítás után, vizsgálat tárgyává tettük a kapott olajnak gyulladási képességét előkamrás Diesel-motorban, 42 atm. 70 túlnyomásra való sűrítés mellett, összehasonlítva a kezelésnek alá nem vetett olajjal. A vizsgálat a következő eredményeket mutatta: amíg a kezeletlen olaj már a motor félterhelése mellett késedel- 75 mesen gyulladt és negyedterhelésnél kihagyások is mutatkoztak, addig a találmány szerint kezelt olaj még a motor üresen járásakor is kifogástalanul használhatónak bizonyult. A motor bárminő 80 terhelés mellett is sima járású. A találmány szerinti eljárás kivitele a kezelésbe vett olaj esetenkénti minéműségéhez hozzászabható. így pl. az olajon az oxigént tartalmazó gázokat keresztül- 85 vezethetjük, továbbá az olajat az oxigéntartalmú gázokkal együtt toronyszerű reakciós edény töltésén csurgathatjuk le. Az alkalmazott oxigén mennyisége is ingadozhat bizonyos határok között. A 90 hőmérsékletek, amelyek mellett dolgozunk, általában 150 és 350° között választhatók meg. Az eljárás kivihető fokozott nyomáson, de dolgozhatunk légköri nyomáson is. Előnyös nagy áramlási se- 95 bességeket alkalmazni, hogy az olaj az (02 ) és a magasabb hőmérséklet hatásának ne legyen túlsoká kitéve. Oxigénforráskép levegőt vagy oxigénnel dúsított levegőt, vagy tiszta oxigént 10C használunk. Az olajoknak magasabb hőmérsékleteken való kezelésekor a levegő oxigénje, egyszerű módon, az eljárás oxigénben szegény maradékgázaival hígítható. Előnyösen alkalmazhatók az el- ÍOE járásban oxigénátvivő kontaktusanyagok mimellett bármely ismeretes, egyszerű vagy összetett oxigénkontaktusanyag, mint pl. a mangán, réz, vanádium, króm, molibdén stb. vegyületei, önmagukban ne vagy egymással elegyítve, alkalmazhatók. A kontaktusanyagokat a reakciós térben elhelyezhetjük helytállóan, de szuszpendálhatjuk is az olajban. A kontaktusanyagok olajban oldható alakban is al- ii£ kalmazhatók, pl. oxalát, borát, oleát, rezinát stb. alakjában. E célra felhasználhatók a szokásos szárazanyagok, mint (
