119897. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kevéssé reakcióképes olajok átalakítására mótorhajtóolajokká, különösen Diesel-mótorok céljaira

Megjelent 15>ííí>. évi január hó 16-án. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 119897. SZÁM. IV/h/1., (Xl/b.) OSZTÁLY. — TI. 1013. ALAPSZÁM. Eljárás kevéssé reakcióképes olajok átalakítására motorhajtóolajokká, különösen Diesel-mótorok céljaira. Uhde Friedrich magáiimériiök, Dortmuiid, úgyis mint Dr. Pflrrmaiin Theodor Wilhelm, Castrop-Rauxel-i lakos jogutódja. A bejelentés napja 1937. évi július hó 14-ike. Németországi elsőbbsége 1936. évi július hó 15-ike. Annak megítélésekor, hogy vájjon valamely olaj alkalmas-e Diesel-motorok hajtására, eddigelé az olaj hidrogéntartalmát volt szokásos mérvadónak tekin-6 teni. A jó Diesel-olajtól általában megkívánták, hogy hidrogéntartalma 12%nál ne legyen alacsonyabb. Újabb vizsgálatok azt mutatták, hogy a hidrogéntartalom magában nem elégséges annak 10 eldöntésére, hogy valamely olaj alkalmas-e Diesel-motorok üzemanyagául, vagy sem. Ismeretesek természetes eredetű olyan kőolajtermékek, amelyek hidrogéntartalma meghaladja a 12%-ot, 15 mégis csak nehezen gyulladnak és Dieselmotorok hajtására nem használhatók. Másfelől szilárd tüzelőanyagokból, pl. kőszén, barnaszén stb.-ből, csekély hidrogénmennyiségek felvételével, olyan hid-20 rogénben szegény hidrogénezési termékek állíthatók elő, amelyek nagyon reakcióképesek és Diesel-motorokban való felhasználásra alkalmasak. Ezeknek a hidrogénben szegény hidrogénezési termé-25 keknek hidrogéntartalma a szokásos Diesel-olajok hidrogéntartalmának csak mintegy a felét teszi ki, reakcióképességük azonban olyan nagy, hogy Dieselmotorban, alacsony hidrogéntartalmuk 80 ellenére is, minden nehézség nélkül elégethetők. A hidrogénben szegény elsődleges termékek közönséges hőmérsékleten általában még szilárd halmazállapotúak; óvatos továbbhidrogénezéssel azon-85 ban belőlük, kismérvű hidrogénfelvétel közben, hígfolyós olajok állíthatók elő, amelyeknek, bár hidrogéntartalmuk valamivel nagyobb, égési tulajdonságaik többé nem oly kedvezőek, mint az elsődleges termékeké. Az elsődleges termékek 40* kitűnő reakcióképessége a további hidrogénezés során, legalább is részben, elenyészik, jó gyulladási képességüket csak akkor kapják vissza, ha velük hidrogént nagyobb mértékben vétetünk fel, ami 45> jelentős költségekkel jár. A találmány szerint további hidrogénezés nélkül lehetséges azokat a hidrogénben szegény hidrogénezési olajokat, amelyeket szénből vagy közvetlenül, vagy 50 közvetve a szilárd halmazállapotú, kevéssé hidrogénezett széntermékekből állítunk elő, kellő gyúlóképességűvé tenni. Ezt úgy érjük el, hogy az olajokat oxigén, vagy oxigéntartalmú vagy oxigént 55-lehasító gázok vagy vegyületek jelenlétében hőkezelésnek vetjük alá. Aromás olajok gyulladási képességének megjavítására már javasolták, hogy ezek egy részét aromás oxigénvegyüle- 60-tekké alakítsák át. így pl. kátrányolajoknak könnyen gyulladó Dieselmotorhajtó termékekké való átalakítására ajánlották már, hogy az antracénfrakciót gázfázisban, éspedig 400 és 600° közötti hő- 65-mérsékleteken, oxigén behatásának tegyék ki, kinonok képződése céljából. Ily%ép, a kinonok önoxidálódó tulajdonságai folytán, a kiindulási kátrányolaj többi alkatrészével együtt olyan motor- 703