119895. lajstromszámú szabadalom • Munkaeljárás gázturbinákhoz és az eljárás foganatosítására való gázturbina
119895. '5 nem egyéb módon engedik a (9) térbe belépni, míg gázalakú tüzelőanyag esetén a tüzelőanyag e szerveken keresztül egyszerűen beáramlik, esetleg már előzőleg 5 levegővel keverve. Ugyanez vonatkozik a (11) és (12) melegbevezető égőkre, illetőleg porlasztókra is. A melegbevezetés folytán a komprimált levegő hőfoka az elégés alatt állandó nyomás mellett meg-10 növekszik, azután pedig a turbinarészbe való beáramlás következik. A turbina fokozataiban a gáz fokozatosan expandál és a (19) nyíl irányában a (20) kilépő nyíláson hagyja el a turbinát. 15 Az 5. ábrán feltüntetett (13) elégési kamra feladata és működése a következő: a kompresszorból kilépő levegő gyors áramlásban van, és ezért, ha a kompreszszor és a turbina között nem helyezünk 20 el kellő nagyságú tüzelőteret, a tüzelőanyag kívánatos mértékű elégésére nem állana elegendő idő rendelkezésre. A tüzelőanyag gyors elégéséről viszont annál inkább kell gondoskodni, mert a kom-25 presszorból kijövő levegő hőfoka nem minden esetben magas; pi/p0 =10-szeres kompressziónál és 0 C° hőfokú beszívásnál a kompresszió utáni hőfok kb. 300 C°, amelynél pl. gázolajtüzelés esetén a tü-80 zelőanyag meggyulladásához már tekintélyes idő kell. A (9) kamrának a (15) áramtérrel közlekedő nyílását a légáram súrolja és annál a kiviteli formánál, a melynél a (16) terelőelemek hiányoznak, 35 a légáram súrlódás, illetve konvektív impulzusátadás folytán forgásba, keringőmozgásba hozza az elégési kamrában tartalmazott gázt, miközben ugyancsak a konvekció, illetőleg az örvénylésből ke-40 letkező keveredés a légáramból bizonyos mennyiségű friss levegő belépését biztosítja a kamrába. Ugyanezt érjük el a (16) terelőelemek alkalmazásával, amelyek helyenként a légáram egy részét be-45 terelik az elégési kamrába, ahol a belépő friss levegő heves keringőmozgást tart fenn, vagy esetleg csak azáltal is, hogy a (13) kamratestnek a turbinaoldal felőli falát a szemközti (kompresszoroldal fe-50 lőli) falhoz képest az örvénylést elősegítő, gázütközés és terelés céljából a forgástengely felé kissé meghosszabbítjuk. A közlekedő nyílás nagyságának megfelelő választásával, illetőleg a terelőelemek 55 megfelelő kialakításával szabályozhatjuk, hogy a kompresszor által szállított levegőnek mekkora része lépjen az elégési kamrába. A tüzelőanyagot a (10, 10') szervekkel, melyek úgy vannak kialakítva, hogy a tüzelőanyag megfelelő 60 keveredését biztosítsák, az elégési kamrába vezetjük, folyékony tüzelőanyag esetén porlasztókkal, ahol az elégés oly mértékben történik meg, ahogy arra az előzőkben kifejtettek szerint szükség van. 65 Mivel az elégés a belépő teljes levegőmennyiségnek csak egy részében történik meg, az elégési kamrában jóval magasabb hőfok fog uralkodni, mint a turbinában való belépés átlagos hőfoka, és így 70 jól tudjuk biztosítani az öngyulladást és az elégés megfelelő mértékben való lefolyását a turbinába való belépés előtt, így, ha pl. a kompresszorból kilépő gáz hőfoka 300 C°, a turbinába belépő gázé 75 pedig átlagosan 600 C°, úgy a hőfokemelkedés az állandó nyomáson lefolyó égésnél az egész gáztömegre 3C0 C°. Ha az elégési kamrába a kompresszorból kilépő friss levegőnek 1 /3 -át engedjük be- 80 jutni, akkor a levegő e részében a hőfokemelkedés 3 X300 =900 C° lesz, a kamrában uralkodó hőfok pedig 1200 C°; ezen a hőfokon az elégés és gyulladás pedig már igen gyorsan bekövetkezik. 85 Hogy az elégési kamra falai túlságosan fel ne melegedjenek, vagy a ház falát túlságosan ne fűtsék, célszerű a kamra és a ház közt hagyott (14) réseken, illetőleg csatornákon a kompresszorból kilépő 90 levegő egy részét átáramoltatni. A levegőnek e résbe való terelésére a (21) terelőelem szolgál, amely a légáramba a kívánt mértékben nyúlik be és megfelelő erősségű áramlást irányit a rés felé. Le- 95 het azonban az elégési tér falát egyéb módon, pl. szigetelőanyagokkal, a hősugárzással szemben pedig pl. több légréssel elválasztott válaszfallal is szigetelni, melyeket az elégési kamra és a 100 sugárzástól óvandó alkatrész közé helyezünk. Az elégési kamrából a beáramló levegőmennyiségnek megfelelő mennyiségű meleg gáz áramlik ki, amely tehát még a 105 turbinába való belépés előtt keveredik a légáram többi részével, hogy a turbinalapátok egyes helyeken túlságosan fel ne hevüljenek. A kamrából kiáramló forró gázoknak a levegő többi részével való jó 110 keveredéséről megfelelő keverőtér szabadonhagyásával, vagy esetleg külön keverő- (örvény-) kamra alkalmazásával célszerű gondoskodni. Mint ebből látható, egyrészt a biztos 115 gyújtás és elégetés, céljából, másrészt pe-
