119891. lajstromszámú szabadalom • Töltényhüvely
Megjelent 15>ííí>. évi január hó 16-án. MAGYAR KIRÁLY] SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMILEIRAS 119891. SZÁM. XlX/e. OSZTÁLY. — 8. 16383, ALAPSZÁM. Töltényhüvely. Stein Arthur vezérigazgató, Praha. A bejelentés napja 1936. évi október hó 19-ike. Csehszlovák elsőbbsége 1936. évi január hó 18-ika. A találmány töltényhüvely vasból vagy vasötvözetből kehelyalakú fenékrésszel, különösen oly lövegekhez, amelyek öble kicsiny vagy közepes nagyságú, 8 A használatos töltényhüvelyek többnyire lágy, húzható fémekből készülnek, amelyek feldolgozásnál ugyan bizonyos előnyökkel járnak, másrészt azonban, főleg háború idején, nagyon jelentékeny to hátrány okai. Nevezetesen nem mindig lehetséges ama bádoglemezek előállításához szükséges fémeket beszerezni, amelyekből a töltényhüvelyek a szokásos módon készülnek. Megkísérelték már a 15 lágyfémhüvelyeknek más fémből készült hüvelyekkel való helyettesítését, de ezek a kísérletek eddig eredménytelenek maradtak. Általában még mindig lágyfémhüvelyek vannak használatban. 20 A találmány célja töltényhüvelyeknek vasból vagy különböző vasötvözetekből való előállítása az aránylag drága és gyakran nehezen beszerezhető fémek, pl. réz, horganj, ón, alumínium és más 25 ily fémek, valamint ezek ötvözeteinek teljes mellőzésével. A kitűzött célt azzal érjük el, hogy olyan gyártási, illetve előállítási eljárást használunk, amellyel a hüvelyeket önálló köpenyből és önálló 30 fenékrészből állítjuk elő és az ismeretes eljárással előállított két részt úgy egyesítjük egymással, hogy a robbanási termékek távozását a két rész illesztési helyein megakadályozzuk és egyszers-35 mind a hüvely állandóságát a robbanás közben, valamint ez után is, biztosítjuk, mikoris kívánatos, hogy a hüvelyfalak alakváltozása a robbanás közben a rugalmassági határokon belül maradjon. A találmány szerint készült hüvelyek különösen tüzérségi lőszerek céljaira alkal- 40 masak. A találmány szerint a hüvelynek egyrészt Sajtolt vagy más módon készült kehelyalakú fenekrésze és hengeres köpenyrésze van, amelynek a fenékrész felé 45 fordított vége csonkakúpalakú és a fenékrész felé szűkül. Az említett köpenyrészt és fenékrészt hegesztéssel vagy forrasztással légzáróan egyesítjük. A szükséges vastagságú vaslemezből készült köpenyt 50 a'fenékkel, pl., autogénhegesztés, villamoshegesztés vagy más ezzel egyenértékű el- . járással egyesítjük. Adott esetben azonban más eljárás is, pl. keményforrasztás használható. Előnyös, ha a fenékrésznek 55 a köpennyel való összehegesztése előtt, a köpenyt a fenékrészhez szorítjuk és e célból a fenéktoldat, valamint a köpeny nyílását úgy méretezzük, hogy lehetőleg tökéletes tömítést érjünk el. Továbbá 60 előnyös, ha a fenéktoldaton horony van, amelybe a hüvelynek a fenéktoldaton felfekvő pereme kellő módon és megfelelő szerkezettel beszorítható. Ezután foganatosítjuk a hegesztést vagy más tömítő 65 összeköttetést. Az összehegesztés után esetleg visszamaradt felületi egyenetlenségeket a hüvely utólagos megmunkálásával szüntetjük meg, mikoris a külső köpenyfelület 70 és a hüvelyfenék hossztengelyeinek teljesen pontos egybeesését érjük el. Ha a hüvelyfenék elég mély, úgy előnyös, ha a hüvely felsajtolása előtt a horonyba lágyabb fémből való külön párnát helye- 75 zünk, amelyre utólag a hüvelyköpeny belső felülete felfekszik.