119876. lajstromszámú szabadalom • Mesterségesen hűtött higanygőzkisütőcső

Megjelent 1939. évi január hó 16-án. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 119876. SZÁM. Vll/h. OSZTÁLY. — P, 8429. ALAPSZÁM. Mesterségesen hűtött higanygőzkisütőcső. N. V. Philips' Gloeilampenfabrieken cég-, Eindhoven (Németalföld). A bejelentés napja 1935. évi február hó 26-ika. Németországi elsőbbsége 1934. évi november hó 5-ike. Higanygőzkisütőcsövekke] nagy fénymennyiségek létesíthetők, de a mostanáig ismert csövek felületi intenzitása még csekély. Az utolsó időben utak és hasonló 5 tárgyak világítására alkalmazott nagynyomású higanygőzlámpák felületi intenzitása például kb. 100 nemzetközi gyertya/ cm2

. Javasoltak már különleges szerkezetű, rendkívül csekély (kb. 1 mm-es) 10 elektródatávolságú higanygőzlámpákat, amelyekkel 18—36 nemzetközi gy./mm2

nyí felületi intenzitást értek eí. Ez az érték kb. erősen hevített wolfram felületi intenzitásának felel meg, azonban 15 sokszorta kisebb a szénívlámpák felületi intenzitásánál. Találmányunk higanygőzkisütőcsövek felületi intenzitásának olyan fokozását célozza, mely lehetővé teszi azt, hogy a 20 csöveket sikeresen alkalmazhassuk vetítési célokra, fényszórókban és mindott, ahol nagy felületi intenzitások kívánatosak. A találmány szerinti kisütőcsőnek gáz-85 töltése, 3.5 mm-nél kisebb belső átmérője és olyan gőznyomása van, hogy a kisülési pályán a feszültségesés 150 Volt/ cm-nél nagyobb; azonkívül pedig mesterségesen hűtjük a kisütőcsövet. Ilyen 80 csövekben 150 Volt/cm-nél nagyobb feszültségeséseknek kb. 20 atmoszféránál nagyobb higanygőznyomások felelnek meg. Ezek a nagy gőznyomások akkor valósítlfötók meg, amikor a belső cső-35 átmérő y*.5 mm-nél kisebb, mimellett rendes fajivastagságú csöveket alkalmazhatunk. Sőt előnyös is, ha a falvastagságot nem választjuk túlságosan nagyra, hanem 3.5 mm-nél vékonyabbra vesszük, mert ilyenkor könnyebben megy végbe 40 a hő levezetése. A meglevő gáztöltés a gyújtást könnyíti meg. Gáztöltés nélkül a gyújtás nagy nehézségekbe ütközne, mivel a jelzett kis belső átmérőnél a gyújtás gyakorlatilag nem igen eszközöl- 45 hető úgy, hogy a csövet billentjük és az elektródákat érintkezésbe hozzuk egymással. Sok esetben a feszültségkülönbséggel előnyösen tetemesen 150 Volt/cm fölé 50 megyünk, mert a felületi intenzitás nagyobb feszültségkülönbségekkel még erősen fokozható. Ezért a terhelést úgy választjuk, hogy a kisülési pálya cm-ére eső feszültségesés 200 vagy 250 Voltnál 55 is nagyobb. Sőt azt 3C0 Volt/cm-nél nagyobbra is vehetjük. Különösen jó eredményeket érünk el például kb. 4C0 Volt/ cm-es feszültségeséssel, ami kb. 1C0 atmoszférás, csőben való higanygőznyo- 60 másnak (amely némileg a belső átmérőtől és az áramerősség értékétől is függ), felel meg. Mi azt találtuk, hogy a csőben való, igen nagy nyomásoknál a fajlagos ki- 65 aknázás, azaz a létesített fény viszonya az elfogyasztott energiához sajátosságot mutat. Az mutatkozik ugyanis, hogy a fajlagos fénykiaknázás görbéje, vagyis az a vonal, amely a fajlagos fénykiaknázást 70 a higanygőznyomás függvényében feltünteti, többé-kevésbbé élesen kidomborodó maximumot ér el. Az 1. ábrán példaképpen valamely bizonyos csőhöz tar-