119868. lajstromszámú szabadalom • Vízmentesítő anyag és eljárás előállítására

Megjelent 1939. évi január hó 16-áu. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 119868. SZÁM. IV/h/l. OSZTÁLY. — G. 8302. ALAPSZÁM. Vízmentesítő anyag és eljárás előállítására. Gardrights Incorporated cég1 , Wilmiugton, Delaware-ban. A bejelentés napja 1936. évi november hó 7-ike. A találmány vízmentesítő anyagra, kü­lönösen kiváló vízmentesítő sajátságokat feltüntető kolloidszerű anyagra és annak gyártási eljárására vonatkozik. 5 A rendes használatra kész vízmentesítő anyag olyan hígfolyós és könnyen be­szívódó folyadék, mely lényegileg folyé­kony illó szénhidrogénből, ebben rendes állapotban szilárd, kollloidáiis méretű fí-10 noman elosztott vízmentesítő alkatrészek­ből és egyéb, a folyékony közegben oldott alkatrészekből tevődik össze. A folyékony közeg elpárolgása után a vízmentesítő anyagok egymással bensően kevert igen 15 kis méretű szemcsék alkotta szilárd mara­dékként maradnak vissza. Szükség esetén ezt a maradékot meleg folyékony szénhid­rogénben újból diszpergálhatjuk. A vízmen­tesítő anyagot tehát akár szilárd, akár fo-20 Iyékony állapotban hozhatjuk forgalomba. A folyékony vízmentesítő anyag lénye­gileg átlátszó és különböző anyagok, pl. kő, tégla, bőr, szövet, papír, stb. vízmen­tesítésére használható, úgy hogy ezek az 25 anyagok hasznos életük egész tartalmára víztaszítók lesznek, anélkül, hogy termé­szetes sajátságaik károsan befolyásoltatták volna. Minthogy a folyékony vízmentesítő anyag hígfolyós és nagy beszívódó képes-30 ségű, a kezelendő anyagokra könnyen, és eredményesen alkalmazható egyszerű kefé­léssel, permetezéssel vagy bemártással és jó impregnálást létesít mesterséges meleg vagy nyomás alkalmazása nélkül is. Ter-85 mészetes, hogy bizonyos esetekben nyomást és mesterséges meleget is alkalmazhatunk, ha pl. az oldószer elpárolgását s ezzel a vízmentesített anyag kiszáradását gyorsí­tani óhajtjuk. Az új vízmentesítő anyag azon az álta- 40 lános felismerésen alapul, hogy az eddi­gieknél különb vízmentesítő sajátságokat érünk el akkor, ha vízben oldhatatlan kol­loidális szappant kombinálunk telített vagy, részben telített, természetes vagy szinteiti- 45 kus, szobahőmérséken szilárd zsírsavglice­ridekkel. Az ilyen anyagkeveréket pl. úgy, létesíthetjük, hogy a vízben oldhatlan szap­pant addig melegítjük szolvatáló hatású szénhidrogénben, amíg viszkózus vagy igelr 50 szerű massza keletkezik; ehhez a gelszerű masszához kis mennyiségű alkoholszerű diszpergáló anyagot adunk, mikor is a gél­szerű massza híg folyadékká válik, mely­ben a szappannak legalább egy része kol- 55 loidális méretű szemcsékben van jelen; vé­gül ehhez a meleg híg folyadékhoz hozzá­keverjük a szilárd glicerideket, melyek a folyadékban megolvadnak és feloldódnak. Szilárd, telített vagy legalább részben te- 60 lített glioeridekként elsősorban a disznór zsírban, faggyúban és egyéb többé-kevésbé szilárd természetes zsíros anyagokban lévő gliceridek jönnek tekintetbe. Alkalmasak azonban szintetikus zsírok is, így pl. kü- 65 lönösen az olyanok, amelyek nem illó ola­jok 11idrogénezéséböl keletkeztek. A ter­mészetes zsírokhoz hasonlóan ezek a hid­drogénezett nem illó olajok is nagymennyi­ségben tartalmaznak olyan zsírsavglioeri- 70 deket, melyek igen alkalmasak a vízmente­sítő anyagban alkalmazott vízoldhatlan szappannal való keveredésre. A természetes, nem illó folyékony olajok

Next

/
Oldalképek
Tartalom