119864. lajstromszámú szabadalom • Eljárás félvezetőbevonatok előállítására

_____ Megjelent 1939. évi január hó 16-án. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 119864. SZÁM. Yll/g. OSZTÁLY. — JE. 3120. ALAPSZÁM. Eljárás félvezetőbevonatok előállítására. Allgemeine Elektricitats Oesellschaft, Berlin. A bejelentés napja 1937. évi június hó 4-ike. Németországi elsőbbsége 1936. évi június hó 20-ika. Már javasolták, hogy szárazlemezes egyenirányítók vagy fényérzékeny cellák előállításánál a félvezetőt, p<l. szelént a hordozóelektródára nagy vakuumban rá-5 gőzöléssel vigyék fel. Eme eljárás sze­rint előállított félvezető rétegek egyenle­tesebb felépítésűek és nagyobb hatásío­kúak, mint azok a íélvezetőrétegek, melye­ket mechanikai úton hordozóelektródára 10 való ráölvasztással állítottak elő. A rágő­zölő eljárásnál a hordozóelektróda anyag­ként különösen előnyöseknek és használ­hatóknak bizonyultak a könnyűfémek, pl. alumínium. 15 Az említett eljárásnak az a hátránya, hogy a hordozóelektróda csak oly hőmér­sékletű lehet, melynél a félvezető gőznyo­mása kicsi. Ugyanis a félvezető lecsapó­dása és újra el,párolgása között rosszul 20 áttekinthető egyensúlyállapot áll be és a létesítendő félve zetőreteg vastagsága és szerkezete oly nagy mértékben függ a hor­dozóelektróda hőmérsékletétől és az elgő­zölögtető készülékből jövő félvezető gqz-25 nyomásától, hogy azokat nem befolyásol­hatjuk tetszés szerint. További nehézségek és bizonyos anyagveszteség adódnak azál­tal is, hogy a vákuumot fenntartó szivaty­tyúk a félvezető gőzének egy részét el-30 szívják. A hátrányokat a találmány értelmében úgy küszöböljük ki, hogy a félvezető el­gözölögtetését és rágőzölését kémiailag semleges gáz- vagy gőzközegben végezzük. 85 Használható [semleges gázoknak bizonyul­tak a nemesgázok és a nitrogén. A talál­mány szerinti eljárással a félvezetőréteg szerkezetét és vastagságát jobban befolyá­solhatjuk, miután a semleges gáz vagy gőz nyomásának és a hordozóelektróda hőmérsékletének változtatásával az újbóli elgőzölgés bármely alkalmas állapotát tág határok között beállíthatjuk. A találmány szerinti eljárást még ak­ként javíthatjuk, hogy irányított áramú semleges gázt vagy gőzt alkalmazunk és így a félvezető újbóli elpárolgását gátol­juk. Ezt a gázáramot célszerűen pontosan a hordozóelektródával szemben irányítjuk, úgyhogy így az anyagveszleség is csökken. 50 A gázáram előmelegítése is eiőnyösnek bi­zonyult. A találmány szerinti eljárással lehetsé­ges továbbá, hogy több anyagot egyszerre és keverten is rágőzölhetünk. Az így ka- 55-pott félvezetőrétegek sok esetben igen elő­nyöseknek mutatkoztak. Az alkatelemek különböző gáznyomása miatt a nagyfokú vakuumban váló rágőzölése azonban ne­hézségekkel járt, míg semleges gáz jelen- 60 léte az eljárást lényegesen egyszerűsíti és javítja. Semleges gázzal és az áramlás cél­szerű vezetésével az alkatelemek jó elke­veredését biztosíthatjuk. A kísérletek sze­rint különösen előnyösnek mutatkozott sze- 65 lén és jód keveréke. A találmány szerinti eljárásnál továbbá a semleges gázt célszerűen oly nyomáson tartjuk, mely nagyobb, mint a külső lég­nyomás, azaz nagyobb, mint egy atm., 70 úgyhogy a semleges gáz a felfogóelektró­dától a levegőt távoltartja. Ezenkívül meg­valósíthatjuk a félvezetőréteg kialakítása szempontjából különösen kedvező esetet, hogy a hordozóeleiktróda (felfogóelektróda) 75 hőmérsékletét 210 C° fölött tarthatjuk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom