119863. lajstromszámú szabadalom • Eljárás száraz lemezes egyenirányítók előállítására, amelyeknél az alapelektródák anyaga könnyűfém

_____ Megjelent 1939. évi január hó 16-án. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 119863. SZÁM. VH/g, OSZTÁLY. — Xj, 3119. ALAPSZÁM. Eljárás szárazlemezes egyenirányítók előállítására, amelyeknél az alapelektródák anyaga könnyűfém. Allg-emeine Elektricitáts Gesellschaft Berlin. A bejelentés napja 1937. évi június hó 4-ike. Németországi elsőbbsége 1936. évi június hó 13-ika. A használatos szárazegyenirányítók általában két csoportba sorozhatok, nevezetesen a rézoxidul- ós a szelénegyenirányítók csoportjába. Mindkét csoport elvileg 5 egyenlő szerkezetű, nevezetesen alapelektródából, félvezetőrétegből és elleneleiktródából áll. Rézoxidulegyenirányítóknál az alapelektróda réz, szelénegyenirányítóknál ál-10 talában vas, nikkelezett vas, vagy nikkel. A. találmány szeléntípusú egyenirányítóra vonatkozik. Ha alapanyagként könynyűfémet használunk, a szokásos anyagú alaplemezes egyenirányítókhoz képest 15 egész lényeges súlymegtakarítást érhetünk el. Ily egyenirányítóik előállításánál azonban nehézségek adódnak. Ha ugyanis a könnyűfémre (pl. alumíniumra) a szelént az egyenirányítóhatáshoz szükséges 20 módosulatban visszük fel és a szelénréteget o. szokásos módon ellenelektródával látjuk el, oly egyenirányítót kapunk, amelynek hatékonysága igen csekély. Az így előállított egyenirányítóknál a cellára kapcsolt 25 1. Volt feszültség esetén az áranuot átbocsájtó irányban 0,1 mlA/cmf és az áramot Káró irányban 0,01 mlA/em2

erősségű áramot kaphatunk. Azs egyenirányító tényező, az átfolyóáram viszonya a záróáramhoz 30 csupán 10, tehát sokkal kisebb, mint a használatos egyenirányítóknál. A terhelhetőség ezenkívül igen kicsi. E jelenség magyarázata abban van, hogy az alumínium és a szelén közt könnyűfémeket 35 rendszerint borító oxidhártyából álló záróréteg keletkezik. Azonkívül a szokásos előállítási eljárásoknál a szelén felületén is záróréteg képződik, úgyhogy az egyenirányító az áramot mindkét irányban zárja. Ha a szelén felületén záróréteg kép- 40 ződését megakadályozzuk azzal, hogy az ellonelektródát vakuumjban rágőzölögtetjük, akkor, pl. fordított irányban 1:200-as egyenirányítótényezőt kaphatunk. Kitűnt, hogy egyenirányító célra valamennyi elő- 45 nyös tulajdonságuk megtartása mellett "könnyűfémeket használhatunk, ha az oxidhártyát alkalmas miódon kezeljük. Ha a találmány értelmében, pl. alumiumifelületet alkalmas fém gőzöknek teszünk ki, oly 50 folyamatot érhetünk el, mely egyes kristályoknak fémgőzök befolyása alatt való színváltozásával .azonos. A fém behatol -a célszerűen melegített alumíniumfelület: oxidhártyájába és ezt kielégítően vezetővé 55 teszi. Emiellett csak oly kevés fémet viszünk fel, hogy látható réteg nem keletkezik. Az alumiumoxidréteg jó hatásai tehát lényegében megmaradnak. Megmarad a szelén jó tapadóképessége az alapelek- 60 tródán, valamint az aluminiumoxidda! szemben való kémiiai inaktivitása. Ezzel különösen elektrolitikus folyamatokat, melyeknek következménye az egyenirányító instabilitása volna, küszöbölünk ki. 65 Vastagabb fémbevonatoknál, melyeket rendszerint elektrolitikus úton állítanak elő, az alumínium teljesen hatástalan ma rad és inkább a bevonat hat alapelektródaként. Eikópperi előállított fémbevonatok 70 az alattuk lévő oxidréteg miatt hajlamosak a leválásra. Az oxidhártyának a találmány érteiméiben való „színezéséit", miként a köny-