119852. lajstromszámú szabadalom • Edény és eljárás annak előállítására

tófelület közeiébein helyezzük ed, mire az említett részeket előnyösen befelé, magasabb hőmérsékleten és megnövelt nyomáson összehengereljük és e részeket az öszr 5 szenhengerlés után is magasabb hőmérsékletnek tesszük ki, úgyhogy a hőhatásra képlékeny ragasztóanyag sűrűn folyóssá Válik és az edénytest, valamint a l'enéklap szomszédos felületeit egymással ösz-10 szaragasztja. így kialakított edényben a töltőnyílás (15) szegélye lényegileg az edény test kerületének fele részén az említeltt szegélynek az átlapolt résszel való összeköttet lő tési helyétől indul ki és domború alakban felfelé halad, míg az ellenkező (14) szegélyrész e kivitelűiéi homorúan lefelé nyúlik, amint ezt a 3. ábra feltünteti. Az edényt most a töltőnyílás elzárása végett 20 úgy állítjuk fel, hogy a (15) görbeszegélyes rész, amely a (12) és (13) eredményvomalak között fekszik, a (10) oldalszél és a (13) eredményvonal közötti (14) szegéllyel szemben a (16) görbe szegélyré-25 szével a (10) szegélyrészt átlapolja. Ha a (15) görbeszegélyes részt a (14) szegélyhez nyomjuk és efelé mozgatjuk, a (15) szegély középső része az ezzel szembenfekvő végrészekhez képest lefelé és a_(14) 80 szegély középső része ennek végrészeihez képest felfelé mozog, úgyhogy az említett részek ragasztó csíkjainak érintkezésekor az említett (14, 15) szegélyek ugyanabban a síkban fekszenek, amely lényegileg pár-35 huzamos az edény fenekével, amint azt a 7. ábrán a (17) széleknél feltüntettük. A szegélyeket ebben a helyzetben magasabb hőmérsékletnek és nagyobb nyomásnak tesszük ki, hogy a ragasztóanyagot sűrűn 40 folyóssá tegyük és az említett szegélyrészeket összekössük, illetve a töltőnyílás elzárását biztosítsuk. Az említett részek ismertetett összenyomásánál az edény zárt végénél fekvő (10) oldalszegély a zárt 45 edény vég egyik végénél, mint pl. az 1. lábrán a (18) végnél, a nyomással egyesített (9) szegélyrésszel szomszédos. A lap oltial&zélei az edény nyitott állapotában egyenes vonalban haladnak az edénytest 50 egész hossza mentén és ha a töltőnyílást elzárjuk, akkor e szegélyek a hosszirányban csigavonal alakot vesznek fel, amiinek folytán a (9) szegélyrész a (10) részre befelé irányuló erőt fejt ki és a (10) 55 Szegélyrész a (9) rész ellen kifelé ható erőt fejt ki és így a (9) és (10) szegélyrészek egymással szilárd összeköttetésben maradnak. Ha az edénynek a (15) görbeszegélyes részét a (14) szegély felé moz(52. 3 gátjuk és hozzászorítjuk, akkor az edény- 60 tnek a (15) görbe rész végei közötti része homorú alakot vesz fel és az edény hoszszában helyezkedik el, amint azt az 1. ábrán a (19) rész is mutatja. Ez a homorú rész nem csak az edényfal végének meg- 65 vastagítására való, hanem az edényfalnak a (14) szegéllyel szomszédos szembenfekvő részének megvastagítására is és az említett két rész, amely így a megvastagításnál együttműködik, az edény töltőnyílásának 70 szilárdságát és ellenálló erejét 'fokozza. A zárt töltőnyílás végének további megerősítése végett a ragasztással egymáshoz szorított részeket összekorcoljuk, amit az említett részek belső felfekvésével és ezek 75 hosszbordázásával érhetünk el. Amint a 7. ábrán feltüntettük, a szegélyrészek oldalt a doniború rész felől a homorú részre fekszenek fel. Kétségtelen azonban, hogy ellenkező felfekvés is biztosítható és ugyan- 80 ez az eredmény érhető el. A 4., 5. és 6. ábrán a találmány szerinti eljárás kivitelére alkalmas berendezéseket tüntettük fel, amelyekkel az edény töltőnyílása zárható. Ezek a berendezések a 85 (21, 22) fejrészpárból állnak, amelyeket úgy rendezünk el, hogy ezek a fejrészek egymás felé mozgathatók és egymástól távolíthatók, úgyhogy e fejrészek egymástól való távolításakor a (C) edény töltő- 90 nyílása, illetve vége az említett fejrészek közé tolható. Ha a fejrészeket egymáshoz közelítjük, akkor ezek az edény egyik ol'dalszegélyét a töltőnyílásnál a szembenfekvő falrészhez mozgatják és nyomják 95 és a töltőnyílás elzárását, valamint a felfekvő részek biztos kajpcsolatát eredményezik. Az egyik (21) fejrész (24) végfelületei között (23) homorú felület van, amely az ezzel együttműködő ellenfelület gör- íoo bületének megfelelő és oly hosszú, hogy lényegileg egyforma, vagy csak kissé hoszszabb, mint a zárt, a (14) szegéllyel öszszekötött edény külső domború részének hossza. A másik (22) fejrésznek a (26) 105 végfelületek között a (21) ferész (23) homorú felületével szembenfekvő (25) domború felülete van, azonban oly görbülettel, amelynek sugara valamivel kisebb, toint a (23) homorú felület sugara és 110 amely az előbbi görbületének megfelel,, emellett oly hosszú, hogy csak valamivel rövidebb, mint az edények a (15) szegéllyel összekötött töltőnyílásánál a bellső homorú rész hossza. A (21) fejrész (23) 115 homorú felületének (27) bordája és a,(22) fejrész szembenfekvő (25) felületének megfelelő (28) bemélyedése vagy hornya van,