119843. lajstromszámú szabadalom • Eljárás ciklopentano-polihidrofenantrén-vázat tartalmazó hidroxi-ketonok izomerizálására és dismutálására

119843. 3 kezelés kivitelre kerülne, szükséges még előbb a ketonhidroxifrakcióból a képződött tesztoszteront ismert eljárások segítségével leválasztani. A diolokat és di-5 onokat tartalmazó frakció újból való kezelése . célszerűen oly módon történik, hogy ennek kivitelénél egyenlő mennyiségű hidroxid- és keton-csoport legyen jelen. 10 Arra vonatkozólag, hogy a két frakció közül melyik legyen ismételt kezelésnek alávetve, mérvadó az a körülmény, hogy vájjon főképpen hidroxiketonke verek, illetve egy bizonj-os izomer — illetve az 15 ezen eljárás szerint dehidroandroszteronból keletkező tesz! oszteron nyerése kívánatos; vagy pedig inkább több diol- és dion- (pl. dehidroandroszteronból androsztencliol + androsztendion) képződése 20 kívántatik. Az első esetben az ismét egyesített dion- és diolfrakciók lesznek ismételt kezelésnek alávetve, esetleg a 3-hidroxi-17-keton-szárroazékokkal együtt (pl. a fennt leírt hidroxiketonfrakcióval, 25 amelyből a 3-keton-17-hidroxi-szterinszármazékok már le lettek választva); az utóbbi esetben ellenben a hidroxiketonfrakció lesz erre a célra felhasználva. Mivel melléktermékek nem képződnek, ily-80 módon lehetséges a már nevezett anyagok egyikének előállítását majdnem az elméletileg lehetséges kitermeléssel végrehajtani. A kísérleti körülmények különleges figyelembevételével (hőmérséklet-, 35 koncentráció-, oldószer- és időtartamváltoztatással, valamint hidroxiketonok, diolok és dionok különböző viszonyú keverékeinek alkalmazásával) lehetséges ezzel a módszerrel meghatározott élettani 10 hatású anyagok keverékét előállítani (pl. erősebb vagy gyengébb kakastarajnövesztő hatás és ennek megfelelően gyengébb vagy erősebb hatás a vesicula seminalis-ra). 45 Ezen új eljárás alkalmazhatósága nem korlátozódik a fentiekben példaként felsorolt anyagokra, hanem egészen általá• nosságban kiterjeszthető mindazokra a ciklopentano- polihidro - fenantrén - vázú 50 hidroxi-ketonokra, amelyek az izomer keton-hidroxi-vegyületeikké-, illetve polialkohol- vagy poliketon-származékokká alakítandók át. Továbbá nem szükséges az sem, hogy 55 ennél az eljárásnál a hidroxi-ketonok tiszta állapotban kerüljenek alkalmazásra. Például vizeletextraktok, amelyek ilyenfajta anyagokat tartalmaznak, erre a célra szintén felhasználhatók. Az ezen eljárás szerint készíthető anyagok gyó- 60 gyászát céljaira használhatók. Példák: 1. 20 g dehidroandroszteron, 25 g harmadrendű aluminiumbutilát és SCO cm3 vízmentes benzol keverékét visszafolyó- 65 hűtővel ellátott lombikban 14 órán keresztül forraljuk. Ezután a sárgás oldatot, az alumínium eltávolítása céljából, rövid ideig, hígított kénsavval kirázzuk. Az így nyert benzolos oldatot, vízzel való 70 kimosás és nátriumszulfáttal való szárítás után, szárazra pároljuk. A visszamaradó, majdnem színtelen szirupot (I), amelynek kakastarajnövesztő hatása 2— 3-szor erősebb, mint a kiindulási anyagé, 75 250 cm8

éterrel eldörzsöljük. Ezt a keveréket 3 napig állni hagyjuk, amikor is majdnem tiszta A-5,6-androsztendiolból álló, kristályos csapadék (II) keletkezik, amelyet leszűrünk. Az éteres oldat el- 80 párologtatása után visszamaradó szirupot (III) a következő módon dolgozzuk fel: ketonreagensek segítségével elválasztjuk a diolokat (IV) a hidroxiketonokat és androsztendiont tartalmazó keveréktől 85 (V). E célra szemikarbazid, hidroxilamin, betainhidrazidklórhidrát stb. használhatók. A keton-kondenzációstermékek hasításánál egy szirup keletkezik, amely ftál- 90 sav-anhidriddel vagy klórszulfonsavval — piridines oldatban — való kezelés után, ismert eljárások szerint, egy hidroxiketonfrakcióra (VI) androsztendionra dolgozható fel. 95 A (VI) frakció alkoholos l°,'-os digitonin-oldattal, cligitonicl-csapadékot ad, amely csapadék, ismert módon, (pl. xilolban való forralással) hasítható, amikoris egy szirupszerű, főképpen változatlan io» dehidroandroszteronból álló frakció (VII) nyerhető. A digitoninna). csapadékot nem képező frakció (VIII), amelyből bizonyos ideig való állás után kristályok válnak, főképen tesztoszteronból áll, ami át- 10 kristályosítás után tiszta, kristályos formában, 1,5—2,2 g kitermeléssel nyerhető. Ezt a feldolgozást nem szükséges mindig teljesen keresztülvinni, hanem adott esetben, egy bizonyos közbeeső 11 szakasznál, meg is szakítható. Gyógyászati célokra e frakciók: I, III, V, VI és VIII minden további nélkül felhasználhatók. Abban az esetben, ha frakció-VI