119839. lajstromszámú szabadalom • Sebességváltó hajtómű és fékszerkezet kerékpárok és hasonló járművek részére

119839. ezt. a 3. ábra, mely az 1. ábra oldalnézete, szemlélteti. Az (i) pecek (j) vezetékben mozog (3. ábra), mely az 1. ábrán nincs feltüntetve. A (g2

) kerék rögzítésé-5 nek következménye, hogy az (fj) és (f2

) bolygó-kúpkerekek, — melyek C— D tengely körüli forgásukat változatlanul folytatják — a rögzített (g2

) kettős fogazású keréken legördülnek, tehát az A—B ten-10 gely körül is kénytelenek forogni. Minthogy a C—D körüli forgás sebessége változatlan, s azonos sebességgel történik a saját tengely körüli forgás is, nyilvánvaló, hogy (fi> és (f2

) a (gj) kettős foga-15 zású kereket az eddigihez képest kettőzött sebességgel forgatják, tehát az (a) agy eddigi (V^ sebessége (V2

)-re, az eddiginek kttszeresére emelkedik: V2

=2 Vj. Ha a (d) lánckerék hajtását beszüntet-20jük, a jármű szabadon fut, ilyerkor az (a) fgyra szerelt (hj, h2

) kilincskerekek a (gi, g2

) kettős fcgazású kerekek felett elsiklanak. (2. ábra, a kettős nyílnak megfelelő forgási irány.) 25 A szerkezet fenti általános elrendezésén kívül ugyanazon hatást érjük el akkor is, ha a (g^ és (g2

) kettős fcgizású kerekek helyeit más megoldást alkalmazunk azon cél elérése végjtt, hrgy a hajtó-30 mű által adott egyik irányú íorgás átvitessék az (a) rgyra, az ellenkező irányú pedig nem. E célt elérhetjük pl. az ismert, görgis kerekekkel is, melyek homlokfelületén a görgők olyképen vannak cl-35 helyezve, hegy az egyik forgásiránynál átviszik az erőt az (a) agyra, a másik irányú forgásnál azorban a görgők a felületen kiképzett mélyedésekbe csúsznak be s így az (a) agy felületén ez eset-40 ben elcsúsznak. Ugyancsak meg lehet oldani a feltüntetettől eltérő módon is a (g'?

) kettősfogazású kerék Fgyársak rfgzíthetőségst. is, pl. a (c) terg^lyen axiális irányban 45 ckvezeltkben morgrtható tárcsával, melynek egy nyúlványa a tárcsa előretolt helyzeténél beleakad a (k) orrba. Fenti hajtómű kiegészítő része egy újszerű és (e—ej) persely kardán-szerű, 50 keresztcsapos alakjához alkalmazott fékberendezés, melv a kerékpároknál szokásos módon működik, vagyis akkor, ha a (d) lánckereket a hajtási iránnyal ellenkező éitelemben hajtjuk. Ezen egyszerű 55 alkatrészekből, olcsón előállítható fék biztosan működik, erőteljes fékhatást ad és a használatban lévő kerékpárfékekkel szemben még azon előnnyel is jár, hogy közvetlen kopásnak csak egy fékszalag, vagy más cserélhető rész van kitéve, 60 mely célszerűen ntgy súrlódási tényezővel bíró anyrgból készíthető, s ennek cserélése lényegesen olcsóbb, mint az általában használt kert kpárftkek kopásnak kitett fém-görgőinek vegy perselyei- 65 lx;k cserélése; utóbbiakon rgyanis fékezéskor rendszerint fém fénun súrlódik. A fent leírt (e3

) perselyrész belsejében (!) fékcsapck helyeztetnek el, melynek középső része rgyanolytn keresztmet- 70 szetű, mint az (ej belvilága és, mint a 4. és 5. ábrán látható, be vannak hasítva és át vannak csapolva a (t) csapszeggel, melyen a fékcsapszegek ().,) lapos vegei foroghatnak. A fékcsapszcget (n) tekercs- 75 rugó szorítja le a (c) tengelyig, a fc'kcsapszeg másik végére az (12

) talpak vannak szegecselve, ezekre viszont az (m) fékszak got szereljük fel. A fékszalfg és az (a) kerékrgy belvilága között mintegy 80 2 mm hézíg van. A (c) rögzített tengely közepén ket bütyök van (o), a forgó (e) persely ennek megfelelően ki van eszterdályozva (1. ábra S). Ha az (e) persely a kerékpár haladási irányának rregfele- 85 lően forog, a 4. ábrán látható egyszerű nyíl irányában, forgás közben az (1,) csapvégződések beleütköznek az álló (C) tengelyen lévő (0) bütyökbe, melyek az (lt

) részeket (t) csap körül elforgatják s be- 99 szorítják az (e) perselynek e célból készített (p) réseibe. Ezt az esetet tünteti fel a 4. ábra alsó fele, mely az 1. ábra A—B sík szerinti keresztmetszete. Ugyanezen ábrán a középvonal feletti rész fékezés- 9& kor előálló helyzetet mutatja, amikor az (e) persely forgásiránya a kettős nyíl szerinti. Ilyenkor az (1,) részek nem tudnak az (o) bütyök elől kitérni, mert az (e,) perseíyrészeknck csak fgyik-egvik falán 100 vannak mog a (p) kivágások, tehát az (o) bütyök az (lx

) csaprészt fokozatosan kifelé szorítja — a (c) tergely középpontjától számítva — és 'gy az (12

) talpakra szerelt (m) fckszaleg nekiszorul az 105 (a) agy belsejének, (n) rrgó ellenállása dacára, a fékezés megtörténik. Az (e) perselynek kb. 90°-al való elforgatása esetén az (1) nyíl irányában, a fékhatás megszűnik, az (n) rvgók az (1.— — la

) 110 fékrudazatot a középpont felé visszanyomják. Az (1— l.j—1„) fékrudazat nézetben látszik. Ugyenez van feltüntetve az 5. ábrán is, melynek felső fele a 4. ábra (Gi—IIj) síkja szerinti hosszmetszet, de 115 csak az agy középső részének feltünteté-