119822. lajstromszámú szabadalom • Csöves gázhevítő készülék nagy gázhőmérsékletek létesítésére

Megjelent 1939. évi január hó 2-án. . • MAGYAR KIRÁLYI. • SZABADALMI RTRŐSÁG SZABADALMI LE ÍRÁS 119822. SZÁM. ' ' LL/LL. OSZTÁLY. — S. 17033. ALAPSZÁM. Csöves gázhevítő készülék nagy gázhőmérsékletek létesítésére. Aktieng-esellscíiaft fftr technische Studien cég", Zürich. A bejelentés napja 1937. évi augusztus hó 31-ike. Svájci elsőbbsége 1936. évi október hó 12-ike. A találmány csöves gázhevítő készülék nagy gázhőmérsékletek létesítésére. Ha valamely gázalakú közeg!, pl. levegő csöves hevíLőkészülékekbein a csöveket 5 nyaldosó füstgázokkal magas, pl. 500 C°-on felüli liőmérsékletekre hevítendő, úgy a hevítőkészülék szerkezeti részeihez nagy­mértékben hőálló szer kezeli anyagok alkal­mazandók. Ezenkívül, ha a hatásfokra való 10 tekintettel a szerkezeti részek számára nem lehet, vagy csak elégtelen mértékben lehet mesterséges hűtésről gondoskodni, akkor az egyes szerkezeti részek, pl. csövek, falak stb. tartásához szükséges, forró tartóalkat-15 részeknek még aránylag nagy erőhatáso­kat és súlyokat is kell átvinniök. .Mint­hogy azonban az ilyen készülékek számára tekintetbe jövő szerkezeti anyagoknak, ne­vezetesen mind az acéloknak, mind pedig 20 egyéb különleges anyagoknak megenged­hető igénybevételei 500 C°-on és ennél ma­gasabb hőmérsékleteken igeai gyorsan csök­kennek, ennélfogva a csőnyalábok, a szi­getelőanyag és egyéb részek megadott sú-25 lyainak átvitelére nagymennyiségű szerke­zeti anyag szükséges, minek folytán az előállítási költségek rendkívül megnöveked­nek és így az egész készülék többé nem gazdaságos. 50 A nagy gázhőmérsékletekhez szánt gáz­hevítő készülékek létesítésénél további, nem lekicsinylendő nehézség lép fel ama kö­rülmény folytán,, hogy ilyen hevítőkészü­lékekben mind a fűtőidőszak kezdetéül, 35 mind pedig a rendes üzem tartama alatt, vagy a terhelésnek üzemközbeni ingado­zásainál, az egyes, sok esetben szomszédos részek közötti, természetszerűen nagy hő­fokkülönbségek folytán a hőtágulásokban nagy különbségek lépnek fel. Ha a hevítő- 40> készülékeknek pl. központos tűzterük van, akkor azoknak belseje igen forró, a külső részek ellenben hidegebbek. így azután az ily esetekben elkerülhetetlen hőtágulások folytán kedvezőtlen hőfeszültségek létesüli­nek, melyek a hő folytán már megeről­tetésnek alávetett szerkezeti részeknek sok esetben nagymérvű járulékos igénybevéte­leit okozzák. E tekintetben, nem hűtött gázhevítőkészüléknél a viszonyok sokkal ÖO kedvezőtlenebbek, mint a gőzfejlesztőberen­dezéseknél. Ugyanis cseppfolyós közegek­nél, pl. víznél, a hőátmenet sokkal jobb, mint a gázoknál és így pl. gőzkazánokban a víz vagy a gőz a fűtött részeket arány- 55-lag nagy mértékben hűti és ennek megfele­lően a hőmérsékleteket csökkenti. Hogy a magas gáz-véghőmérsékletekhez szánt, füstgázokkal fűtött gázhevíő készü­lékéknél fellépő fokozott nehézségeket gaz- 60-daságosan, a szerkezeti anyagok legkisebb mennyiségének alkalmazásával győzhessük le, az ilyen fajtájú hevítőkészülékeknél a találmány értelmében a központos tűz- és fáradtgáztérben lévő, függélyes szárakat 65> magában foglaló csőkígyókból álló hevítő­csöveket ennek a térnek tengelyvonala kö­rül helyezzük el és a csőszáraknak csak felső végén ágyazzuk tűzálló anyagból ké­szült tartólemezbe. Ezt a tartólemezt vonó- 70' rudakkal egy külső tartóállványba, szaba­don mozgathatóan függesztjük fel. A találmány szerinti gázhevítőkészülék­nél a kígyóalakú csövek, melyeket lénye­gileg az említett tartólemez hord, lefelé 75. akadálytalanul ter jedhetnek ki és így ezek-

Next

/
Oldalképek
Tartalom