119815. lajstromszámú szabadalom • Eljárás textilanyagoknak festésére és nemesítésére

Megjelent 1939. évi január hó 3-án. MAÖYAR KIRÁLYI SZABADALMI BTRŐSÍO SZABADALMI LEI RAS 119815. SZÁM. XIV E. OSZTÁLY. — P. 807ő. ALAPSZÁM. Eljárás textilanyagoknak festésére és nemesítésére. The Calico Printers* Association Limited gryári cég-, Manchester. A bejelentés napja 1937. évi március hó 20-ika. A találmány eljárás cellulózaanyagok gyűrődés, mosás alatli zsugorodás és ned­ves állapotban való tágulással szembeni ellenállóképességének l'oko'á-ára valamint 5 az ilyen anyagokra használt, rendes körül­mények között mosásra színt nem tartó, festékanyagoknak színtartó rögzítésére. A növényi eredetű lextilfonalakat és szö­vedékeket eddig úgy tették gyűrődésmen-10 tessé, hogy azokat műgyanták alkotóanya­gaival telítették, megszárították s utána az oldhatatlan műgyantának a roston belül és nem a rostíelülelen való képződése cél­jából, felmelegítették. ir> Hasonlóképpen javasolták már fenti anyagokon használt, mosásra színt nem tartó festőanyagok színtarló rögzítését az­zal, hogy meghatározott feltételek alatt ha­sonló módon a rostíelülelen mesterséges 20 gyantát állítottak elő. A találmány lehetővé teszi, hogy a cellu­lózaanyagok gyűrődéssel, zsugorodással és tágulással szemben ellenállóak, továbbá, hogy az ilyen anyagokkal szemben vegy-25 rokonsággal nem, vagy kevésbé biró festő­anyagokat azután azon színtartóvá rögzít­sünk, anélkül, hogy akár a rostban, akár a rostfelületen műgyantaképződésről gon­doskodnánk és anélkül, hogy a reakciót 30 különleges hőkezeléssel foganatosítanék. Cellulózaanyagok alatt természetes nö­vényi rostokat értünk, mint amilyen a pamut és a len, valamint regenerált cel­lulózt, mint amilyen a viszkóza- és rézmű-35 Selyem, akár laza rost, fonal, vagy bármely más oly alakban, melyben az ilyen anya­gok nedves kezelésnek vethetők a'.á. Egy­szerűség szempontjából ezek az anyagok cellulózaanyagoknak vannak elnevezve. A találmány az, hogy a cellulóz a anya­gokat formaldehiddel és izociklikus szul­fonsavval telítjük, megszárítjuk, kimossuk, majd újból megszárítjuk. A telített anya­got mosás előtt közönséges hőmérsékleten egy ideig pihentetjük. 45 A találmány továbbá az, liogy az elő­zően festett cellulózaanyagot formaldehid­del és izociklikus szulfonsavval telítjük,, megszárítjuk, szükség esetén kb. közönsé­ges hőmérsékletnél egy ideig pihentetjük, 50 majd megmossuk és megszárítjuk. A találmány továbbá az, hogy a cellu­lózaanyagot egyidejűleg formaldehiddel, izociklikus szulfonsavval és festékanyaggal telítjük és azután a fent leírt módon to- 55 vább kezeljük. A festékanyag a formaldehid és az izo­ciklikus szulfonsav alkalmazása előtt, vagy azokkal egyidejűleg az anyag egyes he­lyeire vihető fel és pedig porlasztással, 60 redőny-, sablón-, vagy filmnyomás útján. Hasonlóképpen két, vagy három külön műveletben is kezelhetjük az anyagot for­maldehiddel, izociklikus szulfonsavval és amennyiben kívánatos, festékanyaggal 6& együtt, akár az anyag egész felületén, akár csak egyes helyein. E műveletek sorrendje különböző lehet, feltéve, hogy az anyagok és a rostok között nem következik be re-

Next

/
Oldalképek
Tartalom