119790. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kondenzációs termékek előállítására
119790. séget, meleg- és fényállóságot tanúsítanak. A kész préseitáruk előnye, hogy szag- és íztelenek. Lakkozási végy impregnálási célokra használva, ezeknek az 5 új gyantáknak előnye, hogy melegkezeléssel vagy anélkül, rövid idő alatt, víz-és tényálló bevonatokat adnak. Alkjalrrtasak továbbá- legkülönbözőbb tárgyak ragasztására és tapasztására. Az elektro-10 technikában alkalmazva, kúszóáramokkal szemben, igen jó ellenállást mutatnak, mert szénpálva képzésére nem hajlamosak. 1. Példa: 15 ICO réz cianurtrihidrazidot keverés közben 140 rész 40%-os formaldehidben oldunk és szükség szerint a képződött reakcióhő elvezetéséről gondoskodunk. A vizes gyantaoldatot kötőszerként azon-20 nal impregnálásra, lakkozásra és ragasztásra stb. használjuk. Különleges keményítés felesleges, mivel a gytnta már szobahőmérsékleten néhány óra múlva a végállapotába jut. Szükség szerirt a 25 keményítést sava dalékokkal siettethetjük. Bizonyos esetekben azonban a reakció késleltetése kívánatos, melyet alkalikus szereknek vagy alkoholoknak a hozzáadásával könnyen elérhetünk. A 30 gyantát átmeneti állapotában nyomással, hőbehatással vagy anélkül alakíthat j uk. Gyakorlatilag előállíthetjuk mindazokat a termékeket, töltő- és festék-35 anyagok hozzáadásával vagy anélkül, melyek a fenolgyanta-iparban ismeretesek. A cianurtrihidraziddal előállított termékek jó hőállóság mellett fényállóak és kúszóáramokkal szemben jó ellen-40 állást mutatnak. Hasonló tulajdonságú termékekhez jutunk, ha a fenti eljárásnál amino-etoxihidrazino-kianidinból vagy oxi-di-hidrazino-kianidinból indulunk ki. 45 Ha 140 rész 40%-os formaldehid helyett 60—70 rész acetaldehidet használunk mintegy kétszeres mennyiségű víz jelenlétében, akkor vízben igen könnyen oldható kondenzációs terméket kapunk, 50 mely a víz elpárolegtetása után, további hevítés folytán, nagyobb molekulájú állapotba mégy át és a továbbiakban azután hasöníóan használható fel, mint e formaldéhiddal kapott termék. 55 2. Példa: 17 rész cianurtrihidrazidot mintegy 90 rész víz és 160 rész alkohol elegyével elkeverjük és 22 rész butiraldehid hozzáadása mellett visszafolyató hűtő alatt teljes feloldásig főzzük: Az esetleg jelen- 60 lévő szennyezésekről leszűrjük és a szüredéket bepároljuk. Porítható tömeget kapunk, mely forró alkoholban oldható. Ha az alkőholós oldatot üvegre, fémre stb, visszük fel, a tárgyakori az alkohol el- 65 párolgása után, átlátszó lakkréteget kapunk. Azonos módon kondenzálhatjuk a cianurtrihidrazidot hexahidrobinzaldehiddal. 70 3. Példa: 17 rész cianurtrihidrazidot mintegy 65 rész vízzel összegyúrjuk és rövid ideig mintegy 50 C°-on keverjük. Ezután mintegy 150 rész alkoholban oldott 25 rész 75 krotonaldehidet adunk hozzá és addig hevítjük az elegyet, mig teljesen fel nem oldódott. Ezt követően az alkoholt és vizet elpárologtatjuk és a visszamaradó gyantát néhánjr óráig mintegy 1C0 C°-ra 80 hevítjük. Sárgás színű, vízben oldhatatlan kondenzációs terméket kapunk. 4. Példa: 14 rész 2-hidrazino-4,6-diamino-l,3,5-triazint (melyet pl. monoklorcianurdi- 85 amidnak hidrazinhidráttal való hevítésével kaptunk) kevés vízzel és mintegy 1 rész piridinnel összekeverünk. Mintegy 25 rész 40%-os formaldehid hozzáadása után az elegyet 60—80 C°-ra, keverés 90 mellett, mindaddig hevítjük, míg az teljesen oldódott. Ezután vákuumban bepároljuk és a visszamaradó kondenzációs terméket még bizonyos ideig 100—120 C fokra hevítjük. Kemény, erősen fénylő, 95 átlátszó és igen vízálló, gyantaszerű terméket kapunk. 5. Példa: A benzoguanamin dihidrazidjának 21.5 részét, melynek képlete: 100 H,NN N II I •HN —C C \N / NH — NB, (melyet benzoguanaminból fölös hidrazinhidfáttal 6—8 órán át 150—155 C°-ón való hevítésével kaptunk) mintegy 45rész