119788. lajstromszámú szabadalom • Berendezés az idővonal magasságának beállítására Braun-féle oszcillográfcsöveknél

Megjelent 1939. évi január hó 2-án. MAGYAR KIRÁLYI WS.1 SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 119788. SZÁM. Vll/d. (Vll/j.) OSZTÁLY. — E. 5165. ALAPSZÁM, Berendezés az idővonal magasságának beállítására Braun-féle oszcillográfcsöveknél. Allgemeine Elektrlcitáts Uesellscliaft, Berlin. A bejelentés napja 1937. évi augusztus hó 24-ike. Németországi elsőbbsége 1936. évi augusztus hó 27-ike. Braun-féle oszcillográf csövek üzeménél gyakran felmerül annak a szükségessége, hogy az idővonal magasságál a mérendő feszültség lefolyásának megfelelően beál-5 lítsuk. Tettek már javaslatot, melynek se­gélyével effajta beállítás lehetővé válik. Az eddigi berendezéseknél azonban ez a beál­lítás egészben vagy részben mechanikai segédeszközökkel történt. melyeknek e ki-10 küszöbölése kívánatos. A lalálmánv értel­mében az idővonal magasságának a be­állítása tisztán villamos eszközökkel tör­ténik. A lalálmány olyan oszcillográfcsö­vekre vonatkozik, melyeknél a mérőíeszült-15 séget a lerelő lemezekhez szimmelriko­sán vezetjük. A találmány értelmében olyan feszüit­ségelosztót alkalmazunk, melynek helytálló pontjáról, amelyre a mérőlemezek közép-20 pontját is kapcsoltuk, az anódfeszültséget vételezzük és egy állítható •pontról további feszültségei vehetünk le. melyet a lemezek­közé, a lemezpotenciálok középértékével egyező potenciálú ponttól ellenállással e> 25 választolt ponthoz vezetünk. A találmány szerinti berendezést a pél­daként feltüntetett rajz kapcsán közelebb­ről magyarázzuk meg: (1) és (2) a terelőlemezek, melyekhez S0 az egyenlő (3) és (1) nagyóhmos ellen­állásokon át vezethetjük az anódfeszültsé­get. Az anódfeszültséget a lemezpotenciálok középértékével egyező potenciálú (5) pontra kapcsoljuk. A (6) és (7.) pontok-35 hoz a mérőfeszültséget vezetjük. Az anód­feszültséget a (9) feszültségelosz'ó (8) pont­járól vesszük; a feszültségelosztó (10) vé­gére a katódát kapcsoltuk. Az ismert be­rendezésekkel ellentétben az anódfeszült­ség levétele (8) nem a feszültségelosztó végén történik, hanem attól oly távolság­ban. melynek nagysága a cső üzemi felté­teleitől függ és úgy választható, hogy az idővonal eltolása a világítóernyő mindkét oldala felé lehetővé válik. A (9) feszültség- 45 elosztón továbbá állítható 11) szerv van, mely a tere'.ő'eniezek kőző ti. a lemezpoten­ciálok (5) középértékpontjilól (13) ellenál­lással elválasztott (12) ponthoz vezet. Lát­ható, hogy a (11) csapolószerv megfelelő be- 50 állításával az idővonal magasságát tetszőle­gesen választhatjuk meg; ha a (11) és a (8) helyek összeesnek, az idővonal a világító­ernyő közepére esik. Természetes, hogy a (13) ellenállást oly kicsire kell méreteznij 55 hogy az az idővonal legnagyobb eltolásánál is a megmérendő feszültség szimmetrikus hozzávezetését lényegesen ne befolyásolj a. Alkalmasnak bizonyultak pl. a következő nagyságú ellenállások: a (3) és (4) ellen- 60 állások értéke egyenként 0.7 megaohm a (13) értéke 0.1 megaohm, mi melleit felté­telezzük, hogy az idővonal legnagyobb el­tolásánál a (8) és (11) közötti ellenállás ugyancsak 0.1 megaohm. 65 Ha el akarjuk kerülni, hogy olyan fe­szültségforrást alkalmazzunk, mely az anódfeszültségnél nagyobb feszültséget szol­gáltat, vagyis ha az anódfeszültséget a fe­szültségeioszló végén kívánjuk levenni, ak- 70 kor a találmány értelmében, továbbá a (4) és (5) ellenállások közé egy második, a rajzon fel nem tüntetett, előnyösen a (13)­mal egyenlő nagyságú ellenállást helyez­hetünk és olyan berendezést alkalmazha- 75 tunk, mellyel az állítható (11) érintkezőről

Next

/
Oldalképek
Tartalom