119784. lajstromszámú szabadalom • Átviteli berendezés szimmetrikusan sodrott távjelző kábelekkel

Megjelent 1939. évi január hó 2 -án . MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 119784. szám. Vll/j. OSZTÁLY. E. 5133. ALAPSZÁM. Átviteli berendezés szimmetrikusan sodrott távjelző kábelekkel. Allgemeine Elektricitíits Gesellschaft, Berlin. A bejelentés napja 1937. évi június hó 23-ika. Németországi elsőbbsége 1936. évi július 4-ike. A találmány oly átviteli berendezés amelynél egyes üzeneteket modulált hord­áramokkal közvetítünk. E célra tudvalevő­leg koncentrikus kábeleket használhatunk, 5 amelyekkel több száz különböző üzenetet lehet egyidejűleg közvetíteni. Ha közben elágaztatott hálózatokról van szó, akkor felmerül annak a szükségessége, hogy a többnyire szimmetrikusan sodrott kábelek-10 bői létesített hozzávezető vezetékeken az egyes üzeneteket a koncentrikus kábel­hez vezethessük. Minthogy azonban a hozzávezető vezetékek csillapítása a frek­venciával gyorsabban nő, mint a főkábel 15 csillapítása, az üzenetekkel célszerűen az átvitel céljából a hozzávezető vezetékeken mind oly hordfrekvenciákat modulálunk, amelyek a hozzávezető vezeték részére ese­tenként megállapítandó meghatározott át-20 viteli körzet határértéke,, pl. 60 kHz, alatt fekszenek. Csupán a koncentrikus ká­belre való átmenetkor transzponáljuk az esetenként több átviteli csatornát tartal­mazó egyes frekvenciasávokat ama írek-25 vencia körzetbe, amely a koncentrikus ká­belen való átvitelnél hozzájuk tartozik. A frekvenciáknak e felosztásánál a hozzávezető vezetékekben felmerül annak a szüksége, hogy több párhuzamosan el­rendezett vezetékre ugyanazt a frekven­ciát kell kapcsolnunk. Emelle'.t mágneses csatolások folytán az áthallás veszélye lép fel, amelynek kiegyenlítése liordfrekven­ciás üzemben nagy nehézségeket okoz, mint-35 hogy az a frekvenciától igen nagy mér­tékben függ. A találmány ama felismerésen alapszik, hogy a szimmetrikusan sodrott távjelző kábelek mágneses csatolása mint­egy 15—20 kHz értékig növekvő frekven­ciával előbb erősen emelkedik, majd az­után határértékhez közeledik, amely a frekvencianövekedésnél többé már nem változik. A csatolt ábra oly görbét szemléltet, amely távbeszélőkábel két különböző né­gyesből álló ága közötti mágneses csato­lást mutatja a frekvencia függvényében. A találmány értelmében az átviteli kör­zet alsó határát úgy választjuk meg, hogy az mintegy 25 kHz legyen és a különböző 50 vezetékek közötti mágneses csatolásokat a 25 kHz-től felfelé adódó mágneses csato­lások határértékeinek alapul vétele mel­lett egyenlítjük ki. Ennek az az előnye, hogy a mágneses csatolásból származó 55 áthallás a használt frekvenciakörzetben gyakorlatilag megszűnik. Ebben az eset­ben ismert Javaslatokkal szemben a ki­egyenlítéskor a mágneses csatolások frek­vencia függőségére, valamint az ezáltal 60 meghatározott nehézségekre nem kell te­kintettel lennünk. A kiegyenlítés inkább rendkívül egyszerűvé válik. Más esetek­ben aránylag körülményes rendszabályo­kat kellene a kiegyenlítésre felhasználni 65 és annak dacára csak kis frekvenciakör­zetben lehetne a csatolást tökéletesen meg­szüntetni, míg egyébként csak hozzávető­leges kiegyenlítéssel kellene megeléged­nünk. 70 Oly esetekben, amelyekben a mágneses csatolások képletes összetevőin kívül még valóságos összetevő is fellép, célszerűen még ezt is kiegyenlítjük. Minthogy azon­ban ez esetben még nagyobb frekvenciák- 75 nál is, habár csekély frekvenciafüggőség

Next

/
Oldalképek
Tartalom