119775. lajstromszámú szabadalom • Eljárás a timföldgyártás maradékainak szárítására
Megjelent 1939. évi január hó 2-án. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BIRÓSÍ8 SZABADALMI LEÍRÁS 119775. SZÁM. IV/h/l. OSZTÁLY. — Z. 2123. ALAPSZÁM. Eljárás a timföldgyártás maradékainak szárítására. Zschimmer & Schwarz Chemische Fabrik Dölau cég, Greiz-Dölan (Németország-). A bejelentés napja 1937. évi október hó 26-ika. A lúgos eljárások szerinti limföldgyárláisnál kapott maradékoknak, különösen az ügynevezett vörös 'iszapnak szárítása műszaki és gazdasági szempontból nehezen fo-5 ganatosítható. A gyengén lúgosán ható, magában véve finom szemcséjű maradékok szárításkor egymással lekötnek, goromba szemcséjüekké és ily módon a legtöbb alkalmazási célra használhatatlaínokká váll -JA nak. A közönséges szárításhoz tehát aprításnak és fajtázásnak kell csatlakoznia. A maradékok továbbá levegőn fekve, különösen nedvesség jelenlétében, alkálit hasítanak le. Ennek következtében, a maradé-15 kok silány külsőt kapnak, kivirágzásokkal vonódnak be és mindenekelőtt szintén arra hajlamosak, hogy klomlalaii darabokai alkossanak és összetapadjanak. E jelenségek folytán a maradékok gazdasági értéke cse-20 kély, úgy hogy azokat a fenti értelemben vett műszaki feldolgozásnak alig vetik alá. Azt találtuk, hogy a maradékoknak alkálival szemben érzéketlen és különösen alkálit megkötő szerves anyagok, pl. elő-25 nyösen huminátoldatok vagy cellulózahuilladéklugok jelenlétében végzett szári tásá vall egy munkamenetben értékes tulajdonságú szárítási termékek állíthatók elő. Az így kapott szárítási termékek tarlósak, vízben 30 könnyen oldhatók, illetőleg szuszpendálhatók, szemcséjük nem válik durvábbá és ki virágzások nem keletkeznek. Ily módon a maradékok gazdaságosan száríthatókká és szállíthatókká válnak és 35 sok esetben magasabbrendű és általánosabb célokra alkalmazhatók. A találmány szerinti eljárást az alábbi módon foganatosítjuk: A kapott finom eloszlású maradékokat még nedves állapotban a fent közelebbről jellemzett anyagok 40 oldalaival összekeverjük es a kapott tömény szuszpenziók alakjában magában véve ismeri módon szárítjuk. 1. Példa: 200 kg. kb. 50»o víztartalmú, a sajtolás 45 uláni nedvességet tartalmazó bauxitmaradékot (úgynevezett vörös iszapot) 100 liter, kb. 1.10 fajsúlyú nátriumhuminátoldattalj melyet ismert módon humuszos szénből és szódából állítottunk elő, összekavarunk és 50 henggerszárílókon szárítunk. Emellett az oldat mozgatásával az alkatrészek különválását a szárító kádjában megakadályozzuk. 2. Példa: 200 kg. a sajtolás uláni nedvességet tar- 55 talmazó bauxitmaradékot 100 liler normális szulfithulladékluggal összekavarunk és az egészei állandóan vagy időnként mozgatva serpenyőkben szárazra beg'őzölögtetjük. 6 o Szabadalmi igénypont: Eljárás a lúgos eljárások szerinti timföldgyártásánál kapott maradékok szárítására, azzal jellemezve, hogy a maradékokat alkálival szemben érzéketlen és 65 esetleg alkálit megkötő szerves anyagok, különösen huminátoldatok vagy cellulózahulladéklugok jelenlétében iszapoljuk és a kapott szuszpenziók alakjában szárítjuk. 7 o Paliss nyomda, Budapest.
