119771. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés göndörített mesterséges fonórostok előállítására

272 119771. amíg a íőhengerpárt ismét meg nem tisz­títottuk. Az előbbi eljárást előnyösen alkalmaz­hatjuk olyan íonóoldathoz, melyek járu-5 lékosan műgyantát képző masszákat tar­talmaznak, amelyek már előkondenzál­tak, vagy előpolimerizáltak lehetnek és amelyeket a göndörítés közben, vagy ezt követően, akár a lecsapató fürdőben levő 10 sav katalitos hatása, akár pedig más ka­talizátorokkal való egyidejű vagy utóla­gos kezelés, akár hő alkalmazása révén készre kondenzálunk, vagy polamerizá­lunk, amit már kevéssel a göndörítést 15 megelőzően megindíthatunk. Ehhez tudvalevőleg ' alkalmasak for­maldehid- ós hugyanyagból (karbamid), vagy ennek homologjaiból kapott előkon­denzátumok és előpolimerizátumok, a for-20 maldeliidból és fenolból vagy ennek ho­mologjaiból kapott előkondenzátumok vagy előpolimerizátumok, továbbá a vi­nil és a sztirol stb. származékai. Én azonban különösen célszerűnek ta-2'i láltam már előkondenzált vagy előpoli­merizált, még a fonóoldatban oldható műgyantamasszáik keverékeinek alkalma­zását, amelyek alkálisan, savanyún vagy közömbösen lehetnek előkoniden-30 zálva vagy előpolimerizálva ós melyeket azután a kondenzál ás közben, vagy a fontóoldatban egymással, vagy más anya­goikikal keverhetünk. Kiválóan alkalma­saknak bizonyultak a kettős gyanták is, 85 amelyeket úgy kaphatunk, hogy az (A)-ál­lapotban levő folyékony vagy oldott for­nialdehid-fenol-kondenzátumokat, oldó szerek esetleg további hozzáadásával, még egyszer aldehidekkel és hugyanyaggal 40 keverünk és további lecsapatásnak ve­tünk alá. A formaldehid-fenol-kondenzá­tumok emellett álcár ammóniával, tehát alkáliásan, akár savval lehetnek előkon­denzálva. Formaldehid helyett használha-45 tunk para.f ormai dehidet. A második le­csapatást magas forrpontú oldószerben foganatosíthatjuk, amelyben mind az (A) -állapotban levő formaldehid-fenol­kondenzátum, mind a másodízben alkal-50 mázott aldehiddel és hugyanyaggal kép­ződött termék is oldható. Az ilyen anyagok, valamint ezek kom­ponensei egyenként vagy keverten a már említett optimális pont helyzetének elto-55 lására alkalmasak ós ezek a göndöirítés szempontjából kedvező intervallumot tá­gíthatják, még pedig akár az érlelési időtartam megváltoztatása, akár a lecsa­patóíolyadék ós a fonóoldat közötti re­akciósebesség változtatása révén. A gyatt- 60 ták a rostoknak surlóhatások elleni szi­lárdságot is növelik, Célszerű továbbá, ha olyan gyantákat választunk és/vagy azok előállítását úgy vezetjük, hogy a gyan ták a lecsapatásnál nyálkás és/vagykép- 65 lékeny állapotban csapódnak ki ós foko zatosan keményednek, szemcsés alakban kicsapódó termékek a szálat érdessé te szik, azonban a rostoknak surlóhatások elleni ellenállóképességét mindkettő nö- 70 veli. A találmány alkalmazásával elérhető göndörödóst még javíthatjuk, ha a készre göndörített, egészben vagy részben utó­kezelt rostokat, esetleg még nedves álla- 75 pótban, az előkondenzált vagy előpolinie­rizált gyanták, illetve gyantakeverékek, illetve keverékikondenzáturnok vagy ezek kiinduláslii anyagainak oldatával kezel­jük. a fölös mennyiséget eltávolítjuk és a 80 Leesapatást, illetve polimerizációt vagy keményítést most foganatosítjuk. Az előadottak megfelelően alkalmaz­hatók más rostalakokra és más defor­málószerkezetekre is, ha csak ez a defor- 85 málás a micellák kierőszakolt átrendező­dését eredményezi és a molekuláris szer­kezet valóságos és permanens megváltoz­tatásával jár. Épp így alkalmazható a találmány a cellulóz vagy a cellulózszár- 90 mazékok más nedves vagy száraz fonóel­járásaira és, ha kisebb sikerrel is, a már elkészített, azonban ismét meglágyított rostokra is, végül alkalmazható a talál­mány a szokásos szálalaktól eltérő alak- 95 zatokra, mint szalagocskákra, filmekre, bajszerii alakzatokra, stb. Példák: 1. A hengereket elhagyó, göndörített rostnyaláb 0,4 in. hosszúságban szabadon 100 lógott a levegőben, amíg oly támasztékot fi nem ért, amelyen fmegnyngodhatott. Itt a göndörített rostok a leesapatófolya dékkal nedvesített állapotban 3 percig időztek, majd a rostokat szétvágtuk1 és 105 azok savanyított vízben félóráig terjedhet') időtartamig feküdtek, mire a szokásos m/> don az utókezelést alkalmaztuk. Azt, hogy ebben az esetben a „göndön­tés jósága" az előéri éléstől és az utóérle 110 léstől miként függ, az alóbbi 1. és 2. táb lázatok mutatják. A göndörítés jóságát a minden egyes esetben elérni Szándékol t eélhoz képest jellemzi pl. az a súly; mely a rost végére akasztva képest á gondom- 115

Next

/
Oldalképek
Tartalom