119765. lajstromszámú szabadalom • Vevő berendezés módosított vivő hullámok vételére

2 119765. kelt rajz kapcsán ismertetjük, amelyen a találmány szerinti berendezés példa­kép felvett kiviteli alakját vázlatosan tüntettük fel. E kiviteli alaknak diódás 5 detektora van és a kicsiny frekvenciákat ötelektródos végerősítő erősíti. A mellé­kelt rajzon a vevőberendezésnek a talál­mány megértéséhez szükséges részét tün­tettük fel. 10 A rajzon [eltüntetett berendezésnél a diódás (Dv ) detektor (5) anódja és (4) katódja nagyfrekvenciájú transzformátor (5) szekundéi-tekercsével és az (J í,') terhe­lési ellenállással soros összeköttetésben 15 áll. A transzformátornak a rajzon fel nem tüntetett primértekercse a vevőberende­zés előző fokozatának kivezetési áram­köréhez csatlakozik. Az (5) szekunder­tekercs és a hozzátartozó változtatható 20 (Cj) kondenzátor hangolt áramkört a.lkot. /V (C2 ) kondenzátorral sorba kapcsolt és a hang'rős zahályozására való (R2 ) fe­szültségei ~>sztó az (llt ) terhelési ellen­állás, valamint ötelektródos (V,) végerő-25 sítő cső vezérlő rácselcktródja között Fekszik, amely az (R5 ) ellenálláson át az (R2 ) feszültségelosztó leágazási pontjá­val áll összeköttetésben. A (1),) dióda és a (V!) pentoda katódjait úgv kötöttük 30 össze egymással, hogy ; z (P>,) feszültség­elosztó leágaztatott része a (Vj) pentoda árcsáram kürében fekszik. A (Vj) pentoda főanódáramlcöre (6) kivezetési transzfor­mátort és rácselőfeszültfégadó (R: i ) ellcn-85 állást tartalmaz, amelynek a váltakozó áramok számára való mellékáramköré­ben (C3 ) kondenzátor fekszik. Az elő­feszültséget adó (R3 ) ellenállás és a (C3 ) kondenzátor a rács- és anódáramkör szá-40 mára közös, úgyhogy a pentoda rács­elektródja a szokásos módon kap elő­feszültségei. A nagyfrekvenciák vételére való áramkör, amely beállítható (C4 ) kon­denzátort és (L4 ) induktanciát tartalmaz, 45 a (V,) pentoda anódja és katódja között fekszik, mikoris a (6) transzformátor út­ján a hallható frekvenciájú árrmk örhöz pírhuzamos kapcsolásban csatlakozik. Az (L4 ) induktancía a (C5 ) kondenzátoron 50 át a (D2 ) dióda (4) katódjával ís (7) anód­jával áll összeköttetésben. A (I)2 ) dióda (7) anódjához (R4 ) ellenállás is csatlako­zik és ez az ellenállás a hangerő ön­működő szabályozásához feszültségeket 55 ad, amelyeket az előző csövek szabá­lyozó áramköreibe vezetünk, mégpedig a hangerő önműködő szabályozásának (8) ágán át, amely a szokásos (C,,, R„) szűrő áramkört tartalmazza, amelynek kellő­kép megválasztott időállandója van. Az 60 (R4 ) ellenállás mentén fellépő feszültség az (R7 ) ellenállást tartalmazó összekötte­tés útján az (R,) terhelési ellenálláshoz is jut. A hangerőszabályoíás (R2 ) feszült­ségelosztójának a nagyírenvenciák ré- 65 szére mellékáramköre van, amelyben a (C7 ) kondenzátor fekszik és ez a (V^ pentoda vezérlőrácselcktródját az (R,) terhelési ellenállásnak a (4) katódtói távolabb fekvő végével köti össze. 70 A berendezés a következő módon mű­ködik: Az (il) transzformátor tekercs kapcsai között jelentkező nagyfrekvenciájú mó­dosított áramokat: a (Dj) dióda vissza- 75 módosítja és az így keletkező jelzési fe­szültségek az (R,) ellenállás mentén je­lentkeznek. E jelzési feszültségek kívánt hányada az (R2 ) feszültségeJosztó utján a (Vj) pentoda vezérlő rácselektródjához 80 jut, mikori® a (6) transzformátorban hallható rezgésíi feszültségek keletkez­nek. Ismeretes, hogy jelentékeny nagy­ságú, nagyfrekvenciájú feszültség jelent­kezik ötelektródos végerősítő cső anód- 85 áramkörében is. A találmány szerint ezt a nagyfrekvenciájú feszültséget a hang­erő önműködő szabályozására használ­juk. A nagyfrekvenciájú áramok részére a (C4 , L„) vevőáramkör mellékutat alkot 90 és az (L.j) induktancia mentén nrey nagy­frekvenciájú feszültségek keletkeznek. Ezek a feszültségek a (D2 ) diodához jut­nak és az (R4 ) ellenállás mentén nagy egyenirányítóit feszültségek lépnek fel, 95 amelyeket a hangerő önműködő szabá­lyozásának (8) vezetékén át a vevőberen­dezés előző fokozataihoz vezetünk. Az (R») feszültségelosztónak a (C7 ) konden­zátort tartalmazó mellíkútjával biztosít- 100 ható, hogy a pentoda kellő módon nagy­frekvenciájú feszültséggel táplálható. Az (R,) ellenállás mentén keletkező feszültséget az (R7 ) ellenállás útján a pentoda bevezetési áramkörébe vezetjük 105 vissza. Az (R7 ) ellenállás folytán a eliod­terhelési (R,) ellenállás mentén fellépő feszültség az (R4 ) ellenállás mentén fel­lépő feszültségtől függ és amint az elő­zőkben ismertettük, az (RT ) ellenállás no mentén fellépő feszültség egy részét az (R5 ) ellenálláson át a pentoda rácselek­tródjához vezetjük vissza. Ily módon a vételi jelek kétszer mennek át az öt­elektródos csövön, mégpedig egy- 115 szer olyan hullám alakjában, melynek

Next

/
Oldalképek
Tartalom