119758. lajstromszámú szabadalom • Villamos kisütőcső
Megiolent 193í> . évi jannár hó 2-án. MAGYAR KIRÁLYI iffll SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 119758. SZÁM. Vll/j. OSZTÁLY. — K. 7046. ALAPSZÁM. Villamos kisütőcső. Radio Corporation of America cég", New York, mint Zworykin Vladimír K., Philadelphia, Pa. és Malter Louis, Colling-swood, N. J.-i lakósok jogutódja. c ;A bejelentés napja 1936. évi augusztus hó 31-ike. A. E. Á.-beli elsőbbsége 1935. évi szeptember hó6-ika. ^ A találmány villamos kisütőcső és különösen az ilyen csőben felhasználható, szekundéremisszióra képes elektróda. A találmány szerint tökéletesített elek-5 tróda igen értékes pl. a Slepian-tipusú villamos kisütőcsöveknél, amelyeknek következő elemei vannak: termiónos elektronforrás, a kibocsájtott elektronokat elektrosztatikus mező hatásának kitevő LO eszközök, elektromágneses eszközök, a melyek a kibocsájtott elektronokat valamely, elektronfelütődés esetén szekunderelektronokat kibocsájtó elektróda irányában kitérítik, és a szekundérelektronokat 15 gyűjtő járulékos elektróda. Szekundérelektronokat kibocsájtó elektródák egész sorozat fémből készíthetők, azonban e célra az eddig ismeretes anyagok közül talán legalkalmasabb az oxi(0 dált és azután céziumoxid-bevonattal érzékennyé tett ezüst. A tapasztalat szerint azonban a céziumozott ezüst nem képes egy-egy felütődő primér-elektronra több mint kb. 9 szekundérelektront ki!5 bocsájtani és ezért, ha bő szekundéremisszióra van szükség, nagyobb számú kaszkadkapcsolású szekundéremissziós elektródát kell alkalmazni. Az ilyen elrendezést, amely pl. három szekundér-0 elektronemissziós elektródát foglal magában, találóan elektronsokszorozóna nevezik. A találmány egyik célja mármost olyan elektródaanyag létesítése, amely egy-egy ö felütődő elektronra sokkal több szekundérelektront képes kibocsájtani, mint az eddig ismeretes anyagok bármelyike. A találmány értelmében valamely vezetőelektródát igen vékony szigetelőréteggel vagy filmmel vonunk be és e 40 réteg felületét érzékennyé tesszük úgy, hogy elektronfelütődéskor „valódi" szekundérelektronokat kibocsájtó képessége növekedjék. Elektródaanyegként az alumíniumot tartjuk előnyösnek. A szige- 45 telőréteg elektrolitosan felvitt aluminiumoxid-réteg lehet és az érzékennyé tételt úgy végezhetjük, hegy az oxidra mintegy atomnyi vastagságban alkálifémet csapunk le és ezt azután oxidáljuk. 60 E tökéletesített elektróda használatánál, annak felületét elektronsugárnak tesszük ki, mikoris abból „valódi" szekundérelektronok emittálódnak, minek folytán az oxidrétegen nagy pozitív töl- 86 tés alakul ki. Ha e bevonatos elektródával kapcsolatosan gyüjtőelektródát alkalmazunk és a gyüjtőelektródát a bevonatos elektródával szemben n?gy mértékben pozitív feszültségen tartjuk, akkor <K> a gyüjtőelektróda a felületi töltés folytán az elektronokat magához vonzza, amelyeket azután kimenőáramkörben hasznosíthatunk. A találmány foganatosítását, működé- 66 sét és előnyeit a rajz kapcsán részletesen ismertetjük. A rajzon az 1. ábra olyan elektronsokszorozó berendezés vázlatos nézete, amelyben a
