119754. lajstromszámú szabadalom • Ablak összekapcsolt szárnyakkal

Megjelent 1089. évi .január hó 2-án. MAGYAR KIRÁLYI SZAIUDALMT BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 119754. SZÁM. VlII/d. OSZTÁLY. — P. 9248. ALAPSZÁM. Ablak összekapcsolt szárnyakkal. Persson Eric Sigírid vállalkozó, Malmö. A bejelentés napja 1938. évi február hó 9-ike. Svédországi elsőbbsége 1937. évi február hó 20-ika. A találmány összekapcsolt szárnyakkal bífó ablakokra vonatkozik és célja oly ablak létesítése, amelynél az ablak két táblájának mindkét felülete, e felületek tisztí-5 tásának a megkönnyítése céljából, a helyiségből (szobából) könnyen elérhető. Ezt a célt, a találmány szerint, úgy érjük el, hogy az ablak zárt helyzetében kivül levő ablakszárny a belső ablak-10 szárnnyal, a szárnyak alsó szélén, csuklósan össze van kötve, mimellett a belső szárny a külső szárnnyal együtt forgatható; utóbbi az ablakkeret nyílásában vízszintes csapok körül átforgathatóan van 15 szerelve; e csapok az ablak magasságának kb. a közepén vagy előnyösen valamivel ez alatt vannak, az egyesített szárnyak forgása pedig megközelítőleg félfordulatot tesz ki, mikor is az ablak falső 20 széle befelé és lefelé mozog ugy, hogy a két szárny az ablakkeret nyílásába kerül; a külső szárny ebben a helyzetben a belső szárnytól eltávolítható, annak következtében, hogy a belső szárnnyal csuk-2b lósan van összekötve, mely csuklós összeköttetés az ablak e helyzetében az ablak felső szélén van. A találmány szerint továbbá az ablakszárnyak függőleges szárainak egymással 50 szembenálló felületében fánook vannak, melyek támasztórudakat ágyaznak; e rudak csap körül elforgathatóan vannak az egyik végen az egyik szárnyhoz, a másik végen pedig a másik szárnyhoz kötve és 15 arra szolgálnak, hogy a külső szárnyat a belső szárnytól eltávolítva tartsák, mikor az ablak az átforgatott helyzetében van. A rajz a találmány szerinti ablak egy példaképem kiviteli alakját mutatja és pedig az 40 1. ábra zárt helyzetben, a helyiségből (szobából) nézve; a 2. ábra az 1. ábra II—II vonala szerintii függőleges metszet, nagyobb léptékben, az ablak zárt helyzeténél; a 45 3. ábra hasonló metszet az ablak átforgatott helyzeténél, aholls a külső ablakszárny a belsőtől e] van távolítva; a 4. ábra az ablakkeretnek és az ablakszárnyaknak az 1. ábra IV—IV vonala sze- 50 rinti; az 5. ábra pedig az 1. ábra V—V vonala szerinti vízszintes metszete nagyobb léptékben. Az (1) ablakkeret nyílásában az össze- 55 kapcsolt (2) és (3) szárnyakkal bíró ablak vízszintes tengely körül oly irányban forgatható, hogy felső széle a helyiségbe (szobába) kerüljön. Az ablak a két vízszintes (4) csuklócsaptól és e (1) csapok (5)60 ágyazószerveiből álló csuklókon forgatható; a (4) csuklócsapok a (2) belső szárnyhoz, az (5) ágyazószervek pedig az (1) ablakkerethez vannak erősítve. A (4) csuklócsapok megközelítőleg a (2) belső 65 szárny belső felületének a síkjában és valamivel az ablak felső és als5 széle közötti középvonal alatt vannak elhelyezve, minek következtében az összekapcsolt szárnyakat a (4) csuklóscsapok körül kb. fél-70 fordulattal átforgathatjuk, mikoris a szárnyak felső széle befelé és lefelé mozog, az ablak pedig e forgató mozgás befejezésekor az ablakkeret nyílásába kerül. A két összekapcsolt (2, 3) ablakszárny 75 a (6) csuklók révén van egymással összer