119751. lajstromszámú szabadalom • Kesztyű

Megjelent 1939. évi jannár lió 2-án. MAGYAR KIRÁLYI iffll SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 119751. SZÁM. 1/(1. OSZTÁLY. — 1*. 9070. ALAPSZÁM. Keztyű. Pearce Gilbert James vállalkozó, Westbnry (Anglia) ésJefteries Chester William vállalkozó, London (Anglia). A bejelentés napja 1937. évi július hó 7-ike. A találmány bőrből, szövetből, nemez­ből vagy más anyagból való keztyű, amely szabási lapból való előállításra alkalmas. Keztyűk előállítására oly szabáslapok 5 felhasználása ismeretes, amelyeknek nin­csen hüvelykujj-nyílásuk és úgy vannak alakítva, hogy a kész keztyűn nincsen ol­dalsó összekötő-varrat, hanem a fő össze­kötő-varrat a keztyű Lenyérfelületén van. 10 Oly keztyűnél, amelynél külön összekötő­darabok vannak az ujjrészekhez és külön betét-pálhák az ujj-tövekhez, a keztyűtap három részből áll. A középrész a kez­tyű hátoldalát foglalja magában, a négy 15 ujj hátoldalaival és az egyik oldalrész a keztyű mellső oldalát, a négy ujj mellső részeivel. A kisujj mellső része és hátsó része csatlakozó részeket alkotnak és a második oldalrész a középrész másik pe-20 reméhez csatlakozik és egymagában al­kotja a hüvelykujjat. Egv másik ilyen jellegű kezlyű, betét­pálha és az ujjrészek közötti összekötő­részek nélkül keztyű-lapból és kisebb lap-35 ból készül, amely utóbbi a harmadik ujj mellső- és oldalrészét alkotja. Ebben az esetben a keztyű-lap oldalsó behajtásokkal ellátott középrészből állott. Ezek a behaj­tások a négy ujj hátrészeit foglalták 30 magukban. A mutató- és a kisujj mellső részei egy behajtás ellentétesen fekvő olv dalain voltak alakítva. Az egyik oldalrész a mutatóujj és a hüvelykujj mellső részeit, míg a másik oldalrész a második ujj melső 35 részét és oldalrészeit foglalta magában. A szokásos betét-pálhák helyett a keztyű-lap hasítékok alkotta nyelvei kerültek alkal­mazásba, amelyek az ujjak közötti villa­helybe nyúltak. Kitűnt azonban, hogy a kéznek a kez- íO tyűben való kívánt mozgathatósága biz­tosítására az ujjrészek összekötő darabjait, az egyes ujjak töveihez való betét-pálhát és a hüvelykujjhoz való betét-pálhát kü­lön részekből kell alakítani és a keztyűlap 45 szabásának — amennyire csak lehet —, egyszerűnek kell lennie. A találmány szerinli keztyű, hüvelykujj­nyílás nélküli egyrészű keztyűlapból vaií előállítva, mely úgy van alakítva, hogy 50 a szokásos oldalsó összekötő-varrat elma­rad és külön össze,kötődarabok kerülnek alkalmazásba az ujjakhoz, külön betét­pálhák a négy ujj töveihez és külön betét­pálha a hüvelykujj tövéhez. A keztyűlap 55 azon részei, amelyek a mutatóujj mellső és hátsó részét alkotják, ahhoz a részhez csatlakoznak, amely ; a hüvelykujjat al­kotja, úgyhogy a keztyűlap a hüvelyk-rész oldalán oly vonal mentén kerül behajtásra, 60 amely azon részek közötti összehajtási vo­nal folytatása, amely részek a mutatóujj mellső és hátoldalát alkotják. A találmány szerinti keztyű előnyös megoldási alakjánál a keztyűlapnak a hü- 65 velyk-részek egyik oldalához csatlakozó ki­csiny nyelve van, amely egy kis hasítékba hatol. Ezt a hasítékot a hüvelyk-részek másik oldalán lévő bevágás alkotja. A nyelv egyik oldaláról egy varrat az első 70 és második ujj közötti betét-pálhától a hüvelykujj rombusz-alakú betét-pálhájáig ér és a kicsiny nyelvvel oly helyen van összekötve, amely megközelítőleg a betét-

Next

/
Oldalképek
Tartalom