119748. lajstromszámú szabadalom • Kétaknás kályha

.M»»jr.j«lt'iit 1UHÍ). ovi .január ho 2-án. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 119748. SZÁM. Il/h. OSZTÁLY. — P. 8947. ALAPSZÁM. Kétaknás kályha. Pázsy József építőmester, Budapest. A bejelentés napja 1937. évi február hó 15-ike. A forgalomban lévő kályháknak vagy szabad, vagy különböző hajlatok alatt alkalmazott lángterelőlapokkal ellátott lángaknájuk van. Míg előbbinél ellenül-5 lás nélkül, rövid úton, addig az utóbbinál ter előlapokkal ^meghosszabbított úton ugyan, de hirtelen váltakozó irányok és a terelőlapok által alkotott szögleteknél keletkező örvényléseknél származó léghuzat 10 zavar és koromlerakódások miatt — mely szigetelő réteget alkot — a hő igen nagy százaléka a kürtőn keresztül a szabadba kénytelen távozni. Mindezeket a hátrányokat kiküszöböli a csavarvonalban ki-15 képzett lángakna, amely a láng és a magashőfokú füstgázok útját és a hő átadás iriejét meghosszabbítja, azoknak léghuzat zavart és korom lerakódást okozó ütközés és örvénymentes haladását, ezzel a gá-20 zoknak tökéletes elégését, a lángakna illetőleg a kályha egész felületének egyenletes felmelegedését és hőátadását biztosítja. A találmány kétaknás rendszerű bar-25 naszénkályha. Az I. ábra a kályha teljes keresztmetszetét ábrázolja a töltőakna, csavarvonalas lángakna, tűztér, rostély é,« hamútérrel, valamint a másodlagos levegő bevezetésére szolgáló berendezést. A 30 II. ábra ábrázolja a tűztér, előtér, rostély, tüzelőajtó és hamútér keresztmetszetét, valamint elsődleges és másodlagos levegő bevezetésére szolgáló berendezést. A ül. ábra áJbrázolja a kályha felülné -35 zetét a töltőnyílással és a csavarvonal alakú lángakna betorkolását a kürtőbe. A IV. ábra ábrázolja a két rostély felülnézetét, illetőleg a kályhában való elhelyezését. Az (A) töltőakna oldalt van elhelyezve, í0» melynek inagy űrtartalma biztosítja, hogy napjában csak egyszer kell a légmentesen lezárható (A) töltőnyíláson keresztül feltölteni, lefelé való bővülése pedig biztosítja a szén egyenletes lefelé- -tővándorlását a (B) tűztérbe, illetőleg a (G, H) rostélyokra. A (C) lángakna vastag samottból csavarvonal alakban kiképzett akna, melyen keresztül a láng, illetőleg a füstgáz kígyózva simán, töké- 50* letes égést biztosítva ós a huzatot nem zavarva örvénymentesen haladhat (a nyilak irányában) a (D) csőesonk, illetőleg kürtő felé. Eközben az elégett széniből, illetőleg gázból termelt hő egyenletesen 55-elosztva adódik át a lángakna samott (C) rétegeire, melyek aztán a magukba tárolt hőt — mint a cserépkályhák — egyenletesen sugározzák ki a felmelegítendő szoba, vagy helyiség levegőjébe és annak 60 egyenletes hőmérsékletét biztosítják. A tüzelőanyagból fejlődő gáz a külön útot: az (E) felső nyíláson keresztül vezetett úgynevezett másodlagos levegővel, a kígázosodott szén (koksz) pedig az (F) alsó 65-légnyilásom keresztül vezetett, úgynevezett elsődleges levegővel éghet el. A kályha hátsó részében van elhelyezve a két egymással párhuzamosan, de különböző beállított hosszúságban (IV. ábrán 7Qa pontvonallal jelezve) elmozgatható (6) és (H) síkrostély, hogy tűztisztítás esetén a salak, hamú vagy por ne hullhasson ki a szoba padlózatára. A (G) rostély kisebb