119747. lajstromszámú szabadalom • A behangolást könnyítő szerkezetet tartalmazó rádióvevőkészülék
Megjelent 1939. évi jann ár li ó 2 -án . HA6YAK KIRÁLYI ^^^ SZABADALMI BIRÓSÍO SZABADALMI LEÍRÁS 119747. szám. VH/j. OSZTÁLY. — P. 8875. ALAPSZÁM. A behangolást könnyítő szerkezetet tartalmazó rádióvevőkészülék. N. V. Philips' Gloeilampenfabrieken cégr Eiiidlioveii-beii (Németalföld). A bejelentés napia 1936. évi október hó 23-ika. Németországi elsőbbsége 1935. évi október hó 26-ika, A találmány készülék a faehangolá&t könnyítő kapcsolási elrendezéssel. E kapcsolási elrendezések különösen önműködő hangerőszabályozású készülékeknél kívána-5 tosak, mert ezeknél az avatatlan sokszor csak nagyon nehezen találja meg a helyes behangolás pontját. A hangolás könnyítésére való, a találmány szerinti kapcsolási elrendezés akkor kezd működini, ami-10 kor pontosan a kívánt hordozóhullámra hangolunk. A könnyítés pl. abban van, hogy a pontos behangolás elérésénél optikai berendezés kezd működni, vagy pedig a készülék kisfrekvenciás része csak <6 ebben a pillanatban kezd hatni. A találmány azonban elsősorban oly berendezéshez való, melynél helyes behangoláskor a hangolószerv továhbi forgatása, pl. fék bekapcsolása révén, megakadályozódik. 30 A találmány szerint a nagyfrekvenciás vagy közbensőfrekvenciás erősítővel akként csatolt két egyenirányítót alkalmazunk, hogy az egyik egyenirányítót nagyobb szelektivitású kör előzi meg, mint 25 a másikat. Az egyenirányítókat emellett úgy kapcsoljuk, hogy az egyik egyenirányító egyenirányítóit feszültsége a másikat akként befolyásolja, hogy ez utóbbi csakis a rezonanciafrekvencia közvétlen 30 közelében egyenirányít és ennek az egyenirányítónak egyenirányított áramát a behangolást könnyítő berendezés vezérléséhez hasznosítjuk. A vevőkészülék behangolást könnyítő -35 szerkezetét vezérlő része célszerűen kizárólag e célre való és a kisfrekvenciás részrtől el van különítve, tehát a nagyfrekvenciás rezgések egyenirányításáft, valamint a kisfrekvenciás rezgések erősítését más, a behangolást könnyítő szerkezetet vezérlő résztől elkülönített csövek végzik. A kapcsolás előnyösen oly berendezésű, hogy a vezérlést annak az egyenirányítónak egyenárama végzi, melyet a nagyobb szelektivitású kör előz meg. E kapcsolás *5 foganatosítási példájának vázlata az ábrákon látható. Az 1. ábra szerinti kapcsolásnál a vevőkészülék fel nem tüntetett közbensőfrekvenciás fokozatának feszültségét (1) kon- 50 denzátoron át (3) pentóda (2) vezérlőrácsára kapcsoljuk. Az árnyékolórács a tápvezetékeket áthidaló (18) ellenállás egyik pontjához, a katóda pedig negatív rácselőí'eszültséget előidéző elenálláson át 55 a minuszviezetékhez csatlakozik. A cső kimeneti körébe önindukcióból és kapacitásból álló (4) kört kapcsolunk, mélyet a közbensőfrekvenciára hangolhatunk, ámbár aperiodikus kört ís alkalmazhatunk. A ki- 60 meneti körben ható feszültséget (5) kondenzátoron át oly (6, 7) egyenirányítóra kapcsoljuk, mely két (18) és (13) ellenállással egyenáramú, zárt kört alkot. A (3) cső kimeneti körét, továbbá a (8) kon- 65 denzátoron át a közbenső frekvenciás hordozóhullámra hangolt, kiscsillapítású (9) körrel csatoljuk. Az e kör mentén fellépő feszültségeket a (7, 11) egyenirányítóra : juttatjuk és e feszültségek a (12) és (13) 70 ellenállások mentén olly feszültségesést idéznek elő, hogy a (12) elleftállás felső pontja az alsóhoz képest negatív. A két egyenirányítót egymástól elkü-
