119730. lajstromszámú szabadalom • Eljárás nagy nedvességtartalmú levegőnek szétbontására cseppfolyósítással és rektifikálással

Megjelent ti)30. évi január hó 2-án. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BIRÖSÁ6 SZABADALMI LEIRAS 119730. SZÁM XVIII/c. OSZTÁLY. — L. 7305. ALAPSZÁM. Eljárás nagy nedvességtartalmú levegőnek szétbontására cseppfolyósítással és rektifikálással. Gesellscliaft fiir Linde's Eisiuaschinen A.-G. cég", München/m. Höllriegelskreiith. Pótszabadalom a 117467. számú törzsszabadalomhoz. A pótszabadalom bejelentésének napja 1937. évi március hó lJ -ike. Németországi elsőbbsége 1936. évi július hó 29-ike. A 117467. számú törzsszabadalom o'y el­járást véd nagy nedvességtartalmú levegő­nek cseppfolyós!tás és rektifikálás útján történő szétbontására, a hőkicseréléshez 5 időszakosan váltott hidegtárolók felhasz­nálásával, melynél a lecsapódott víznek a hidegperiódusban időnkint előálló egyen­lőtlen elpárolgásálól eredő nehézségek ki­küszöbölésére, a regenerátorok meleg vé-10 geihez hidegfölösleget vezetünk, különösen párolgási hűtés útján. A találmány e munkamód változata. A találmány szerint a hidegfölösleget a re­generátorok meleg végeihez nem közvetr 15 lenül vezetjük, hanem oly módon, hogy a levegőt, a tárolóba lépése előtt, oly vízzel permetezzük, melyet a bontótelepből el­vonuló nitrogénnel hűtöttünk. A nitrogén­nel elpárologtatott vízmennyiség az új 20 munkamódnál a párolgási hűtés céljából a tárolóba fecskendezett vízmennyiségnek felel meg, míg a víz többi részének ugyanaz a hatása, mint a tároló töme­gének. Az új munkamód tehát egyenér-25 tékű a törzsszabadalomban leírt munka­móddal, azzal a különbséggel, hogy a törzs­szabadalom szerinti munkamódná', helyt­álló tárolómassza mellett, a gázáramot kapcsoljuk át, míg az új munkamódnál a 80 gáz folytonosan áramlik és a tárolómassza­ként működő víz, felváltva, a különböző gázáramokkal kerül érintkezésbe. Az új munkamódot alább a találmány példáképpeni kiviteli alakjait feltüntető 85 rajzók nyomán ismertetjük. Az 1. ábra az egyik megoldást, a 2. ábra ennek változatát szemlélteti. Az 1. ábrán (1) a léghűtő és (2) a benne felmelegedett víz újra'iűtésére va'ó víz­hűtő. A bontónyomásra, pl. 5 absz. atm.-ra £0 sűrített, kb. 45° meleg és vízgőzzel telített levegőt (3)-nál vezetjük az (1) toronyba és felszállása közben hűtjük, miközben a benne foglalt víz zöme lecsapódik. A le­vegő (4)-nél hagyja el az (1) tornyot. A 45 levegő lehűlése folytán felmelegedett vizet (6)-nál elvezetjük; a (7) szeleppel fesz­telenített vizet a (2) toronyban (8) elosztóval szctporlasztjuk. A szétbontó­telepből a toronyba jövő fesztelenített 50 nitrogént (ll)-nél, vezetjük be. Ámbár a nitrogén mennyisége legfeljebb 80°/o-a az (1) toronyban lehűtött levegő mennyi­ségének térfogata — a, szétbontáshoz szük­séges nyomáskülönbség folytán — többi- 55 szőröse a levegő térfogatának. Ennek kö­vetkeztében a nitrogén, noha a hőkicseré­léshez való, időszakosan váltott hidegtá­rolóban a levegő nedvességtartalmát fel­vette, vízgőz tekintetében messzemenően telítetlen. A (2) toronyban tehát tetemes mennyiségű vizet párologtathat el és hi­degtartalma mellett oly hidegmennyiséget adhat le a víznek, mely általában megha­ladja a sűrített levegő hűtésére és a benne- 65 foglalt víz lecsapódásához szükséges hideg­mennyiséget. A nitrogén (l2)-n-íl hagyja el a (2) hűtőtornyot, míg az üjrahűtött vizet (A)-nél vételezik el és (10) sziváttyű-60

Next

/
Oldalképek
Tartalom