119718. lajstromszámú szabadalom • Eljárás színes fényképészeti anyagok, ill. rétegek előállítására

119718. 62 által diazqtált 2,5 0ikloranüinb5I és {í-naf­tolból álló narancsvörös festéket egyen­letes elosztásban tartalmaz, 5 percig tio­karbamidoldattal kezelünk. Ezeknél az old-5 hatatlan festékeknél, pl. a paravörösnél ajánlatos a tiokarbamid koncentrációját különösen nagynak választani. Ez alka­holnak a festékroncsoló fürdőhöz való hoz­záadásával történhet. Pl. a fentebb meg-10 adott kezelési időn belül tökéletesen ezüst­mentes vagy legalább csaknem ezüstmen­tes festékképet kapunk oly fürdőből, mely 18.5 g tiokarbamidból, 8 g hidrokinonból, 15 30 cm3 etilalkoholból, 2 cm2 tömény sósavból és 100 cm3 vízből áll. 6. példa. — Színes kép előállítása a bi­szulfitvegyületnek az ezüstkép helyénvaló 20 helyi elroncsolásával és a festék utólagos roncsolásával. Fényérzékeny filmet 10 percig a para­vörös biszulíit-vegyületének 0.2%-os vizes oldatában fürdetünk és a szárítás után 25 megvilágítjuk, neutrális vagy savanyú elő­hívóban előhívjuk és savanyú fixálófür­dőben fixáljuk. A festék roncsolására az előző példában használt fürdő szolgál, de ebben az esetben a festék roncsolása ha-30 marabb bevégződött. Minthogy a hiszulfit­vegyület vízben oldható, ennélfogva cél­szerű ezt előzőleg ismert módon egy ne­hezen oldható só alakjában kicsapni, pl. difenilguanidin sóval fixálni. A festékron-35 csolás után a sárga festéket híg szódaol­dattal kezelve, oldhatatlan vörös festékké változtatjuk át. 7. példa. — Fekete színképek előállítása. Fixált ezüstképet egy kékeszöld festék-40 nek és egy sárgaszínű biszulfitvegyület­nek a keverékével megfestünk, amely a hasítás után vörös festéket ad. Kékeszöld festékként pl. F F-diamintisztakéket (Schultz, Farbstofftabellen, 5. Auílage, Nr. •5 424) használhatunk, és mint sárga addi­ciósvegyületet a paravörös biszulfitvegyü­letét, — A festékroncsolás a hasítás után a fentebbi 5. példában említett tiokarba­midfürdőben történik. 60 Ilyen keveréknek az alkalmazása egy festékből — amely az abszorpcióját a ke­zelés folyamán nem változtatja meg — és egy színképzőanyagból — mely a meg­világítás után az abszorpcióját változtatja, 65 különösen előnyös egy fényérzékeny anyag­nál. A fentebb megadott keveréket egy fényérzékeny anyag megfestésére használ­hatjuk, amely a megvilágítás előtt zöld színű és ennek megfelelően a zöld fény részére érzékennyé tehető. A megvilágítás 60 után a keverékből a filmnek fekete meg­festését kapjuk, amely, ha előzőleg jelen lett volna, az anyag megvilágítását nem engedte volna meg. Az előzőkben megadott példák az alap- 65 vető munkamódszereket világítják meg és az azofestékek hasítható vegyületeinek al­kalmazásával nyert előnyöket. Ez az előny egyrészt abból áll, hogy az oldhatatlan festékeket könnyen és megbízhatóan be- 70 vezethetjük, másrészt abban, hogy az át­festéseket megvilágított vagy meg nem vilá­gított anyagban végezhetjük. Ez a lehető­ség természetesen akkor is fennáll, ha maga a festék nem oldhatatlan, de főleg 75 az oldhatatlan festéket részesítjük előny­ben és ezért a példákban a munkamód­szer velük van megvilágítva. Oldható fes­tékek, melyek biszulfit addíciós, terméke­ket adnak, pl, oldhatatlan sóik alakjában 80 használhatók. így a Ponoeau 3 R-ből (Schulz 1. a. No. 83) biszulfit oldattal főzve narancsvörös oldat keletkezik, mely­lyel a zselatint megfesthetjük. A réteget az­után báriumnitrát oldattal fixáljuk. Az 85 oldhatatlan báriumsót alkálival kezelve is­mét vörös festékké hasíthatjuk, melynek báriumsója szintén nehezen oldható. Fes­tékroncsoláshoz ebben az esetben elegendő olyan vizes tiokarbamidoldat, mely 5°/o tio- 90 karbamidot és 21/2% citromsavat tartalmaz. Töbhrétegű anyag alkalmazásakor a ta­lálmány természetesen csak olymódon al­kalmazható, ha mindegyik réteg felhasít­ható festékszármazékokkal van festve. Le- 95 hetséges olyan rétegeket is, melyek a szo­kásos módon vannak festve, — pl. víz­ben oldható, adott esetben sóképzés által a rétegben fixált festékkel — olyan réte­gekkel kombinálni, amelyek felhasítható 100 biszulfitvegyületeket vagy más felhasítható festékszármazékokat tartalmaznak. Ha pl. az egyik réteg egy kék festékkel, mint diamintisztakékkel van festve, a másik ré­teg pedig egy narancsvörösre festett festék 105 biszulfitvegyületével sárgára van festve, mint a 2.5-diklóraniliin és a [i-naftóiból álló festék biszulfitvegyülete, úgy célszerű a felülfekvő kék réteget a kék fény ré­szére, az alul vagy a film hátsó részén no fekvő réteget pedig a zöld fény részére érzékenyíteni. Ebben az esetben a filmet megvilágíthatjuk egyoldalról és a biszulfit­vegyület felhasítása után narancsvörös színt kapunk, amely mintegy kétszínű 115 visszaadásra szolgálhat. Ebben az esetben is, mint minden más esetben a végleges

Next

/
Oldalképek
Tartalom