119704. lajstromszámú szabadalom • Beles izzófényégő
Megjelent 1939. évi jannár lió 2-án. MAGYAR KIR Á LYI ^^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRÁB Í19T04. SZÁM. II/D OSZTÁLY. — D. 4880. ALAPSZÁM. Beles izzófényégő. Lampen- und Metallwarenfaforiken R. Ditmap Getwüder Brünner A. Gr. cég, Wien. A bejelentés napja 1937. évi február hó 25-ike. Ausztriai elsőbbsége 1936. évi iebruár hó 28-ika. A találmány beles izzófényégő pl. Mtflöjfeófz, amelynél az égési térben égő kékláng izzóharisnyát hevít. Az ilyen jellegű égőknél, amelyeknél ezt az égési te-5 ret belül lyukgatott égési kupak és kívül kopény és utóbbihoz fölül csatlakozó izzóiharísnya alkotja, a bél, a kézzel meghatározandó magassági helyzete szerint, többé-kevósbbé az említett térbe hatol, il-10 létve az égő bélfelületek ebben a térben vannak. Ennek az a hátránya, hogy a legkedvezőbb bélhelyzetet előbb a bél megfelelő állítgatásával kell megadni, illetve a bél Í5 magassági helyzete szerint az égő, azaz a MTesövekből kinyúló bélfelületek különtifözo nagyságúak, úgyhogy a fejlesztett gőzök mennyisége is különböző és a legkedvezőbb égési viszonyok nincsenek ' 20 itiindig fenntartva. További hátrány, Rogy a bélcsövek erős melegítése a tüzelőanyag-tartályba káros meleg-átvezetést és a tüzelőanyag felmelegedését okozza, ami túl nagy, a láng minőségét és a tü-26 ztítöanyag-fogyasztás takarékosságát be féTyásóíó gőzfejlesztést eredményez. A tüzelőanyag-tartályra való ez a melegát-V&eí különösen azért is oly jelentékeny, aSvel az ismért szerkezeti megoldásoknál SÓ erősen heVítétt égési kupakot a belső Béleső hordja, amely ily módon szintén viszonylag erősen felihevül és jelentős metegÉiennyistégekét lefelé elvezet. A 55 említett nehézségeket, amelvek SS eíegeírdő üzembixfonságú, nagy fényereje éf iídsarékos tüzelőanyag-fogyasztású hefe* réááféoyégő' Mréíégfífr ittegöldás&t mostanáig, áz esetek túlrtyomó rfezé-Ijeri, megakadályozták, a találmány értelmében azáltal szüntetjük meg, hogy a•& 40 előzőkben említett égési teret, az alsó oldalán, a belet körülvevő tértől fallal választjuk el, amelynek a láng és a gázok, nevezetesen egyrészt a bélfejlesztette gőzök, másrészt az égési levegő keresztül 45. vezetésére nyílásai vannak. Ezáltal két egymástól elkülönített teret létesítünk, melyek közül a felső a felszálló gőzök elégetésére és az izzóiharisnya hevítésére való, míg az alsó tér az égő, illetve a tü- 50 zelőanyag-gőzöket szolgáltató bélrészt fogadja be anélkül, hogy ebben az alsó térben elégés létesülne, úgyhogy ez a tér hideg marad. Célszerű az említett válaszfalat a bélcsövektől meghatározott távol- 55, sáfjban lévő, a bélhez való ütközőnek, valamint az égési kupak hordozójának alakítani. Ezáltal egyrészt a bél helyes magasságát egyszer és mindenkorra megállapítjuk ós másrészt a válaszfalnak és az 30 erősen hevített égési kupaknak a bélcsövekkeJ való közvetlen összeköttetését el kerüljük, úgyhogy a tüzelőanyag-tartályhoz való melegátvitelt hatásosan megakadályozzuk 6í> A mellékelt rajz a találmány példaképpen vett megoldási alakját mutatja. Az 1. ábra az égő függélyes közé'pmetszeie. A 2. ábra az égő középrészének fölülné- 70 zete. Az (I) tüzelőanyag-tartályba csavart (2) fearmanityára ismeri módon, aagyoW» számú (3) léglyukaikkal ellásfótt (*) égőkarzatot ígalériáit) cgavamBk. A bels# (6> 6• 7& a külső (7) cső között v«toetett fö)helef *
