119703. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés meghatározott stöchiometrikus összetételű gáz előállítására tüzelőszerek kigázosítása útján, valamint eljárás és berendezés üzemvitelére

119703. S átalakulás megy végbe; főképen a kir gázosító gázokban jelenlévő jszénhidro'' gének, különösen a metán, alakulnák át szénoxiddá és hidrogénné. Ezenkívül a s 'kátránygőzök krakkolása révén keletkező szénhidrogének - melyek legfőként metánból, mint a legállandóbb szénhidrogénvegyületből állnak - , a primér metánnal együtt elbomlanak. Egyidejű-10 leg a fölös vízgőzből és az izzó koksz karbonjából vízgáz képződik, mely főként szénoxidból és hidrogénből áll. A folyamatot a reakciós övben úgy irányítjuk, hogy a vízgázképződéskor főleg hidrogén 15 keletkezzék és a szénsavképződést lehetőleg elkerüljük. Ezt úgy érjük el, hogy a vízgázkepződés céljára az elméletileg szükségesnél nagyobb mennyiségű vízgőzt adunk hozzá. Az elméletileg szük-20 séges vízgőz sokszorosát célszerűen a reakciós öv elején keverjük az áramló lepárlási gázhoz. Itt a reakciós öv magassági mérete, valamint a gáz és a vízgőz áthaladási sebessége fontos. Ezt a két 35 tényezőt úgy állítjuk be egymáshoz, hogy a gázátalakulás hidrogéntöbblet fejlődésével járjon. Lehetővé teszi ezt a magából a tüzelőszerből képződő szénsavnak előzetes leválasztása az előkezelő-30 térben. A szénsav előzetes leválasztása itt azt eredményezi, hogy a reakcióegyensúly a hidrogéníejlesztés irányában tolódik el. Minthogy magából a szénből a kigázosító térben már nem képződik több 35 szénsav és vízgőz, a reakciós övben a gázátalakulást mint katalízises átalakítást a vízgőz és a kigázosító gázok, különösen a jelenlévő szénhidrogének, közötti viszony megfelelő beállításával szabályoz-40 hatjuk; a szénből keletkező, nem uralható szénsav- és vízgőzmennyiség kikapcsolásával ugyanis szabályozható katalízises átalakulással van dolgunk. A vízgőz bevezetéséhez, különböző magasságokban, 45 szabályozható és elzárható vezetékeket alkalmazunk. Ekként a reakciós öv magasságát beszabályozhatjuk. : Az elérendő eredmény, még pedig főleg a reakcióidők szempontjából igen fontos, 50 hogy a hőbevezetés a kigázosító térbe a különböző övekben változtatható, beszabályozott módon történjék. Ezt azzal érjük el, hogy a hővezetést a kigázosító tér falaiban lépcsőzetessé tesszük. így, 56 egyébként azonos külső fűtés mellett, az egyes övekbe különböző nagyságú hőmennyiségeket vihetünk be és az öveket egymáshoz viszonyítva beszabályozhatjuk, illetve különböző tüzelőszerek esetére azopos kemencemagasságot a lkai-60 mazhatunk. így pl. barnaszén esetén ~az előkezelőteret vasból, a kigázosító övet sziliciumkarbidanyagból, a reakciós övet szilikaanyagból és a vízgázövet samottanyagból készítjük. A hőátvitel az elő- 65 kezelőtérben gyors, épúgy a kigázosító övben is, minthogy a sziliciumkarbid jó hővezető. A kigázosító övet rövidre vehetjük. A gyors kigázositás folytán továbbá olyan termékek képződnek, melyek 70-rákövetkező átalakulása könnyebben megy végbe, mint lassabb kigázositással keletkezett termékeké. A reakciós övben, melynek bizonyos hosszúságúnak kell lennie a gáz átalakulása miatt, csekélyebb 75 hőbevitel elegendő, ezért ott a szilíciumkarbidnál rosszabb hővezetőanyagot, pl. szilikaanyagot vehetünk. A vizgázöv , számára általában a samottanyag megfelel. Természetesen más szerkezeti anya- 80 gokat is választhatunk, különböző hővezetőképességgel. A kigázosító övnek azonban jó hővezetőképességű tűzálló anyagból kell készülnie. A reakciós övben átalakult gázt az öv 86 végén elvezetjük. A tüzelőszer a reakciós övből az ehhez csatlakozó vízgázövbe jut, melyben vizgőz bevitelével vizgázt fejlesztünk. A vizgázfejlesztést itt is a bevezetett gőz mennyiségének és a reak- 90 ciótér magasságának megszabásával úgy irányítjuk, hogy a vízgázfejlődés hidrogéntöbblet fejlődése, irányában tolódjék el és szénsav csak csekély mennyiségekben keletkezzék. Ezt a magas reakció- 95 hőmérséklet állandó fenntartása és a vízgázfejlődésnek megfelelő bontási hőnek a kamra falain való átvitele teszi lehetővé. A vízgázt a vizgázöv felső vagy alsó végén vezethetjük el, majd a reakciós 100 övből kapott véggázzal elegyítjük. A vízgázt a reakciós övből kapott véggázzal együtt is elvonhatjuk. Ez esetben azonban ügyelnünk kell arra, hogy a vízgáz csak akkor lépjen érintkezésbe a vég- 105 gázzal, amikor ez már teljesen átalakult. A tulajdonképeni reakciós övbe nem szabad vízgáznak jutnia, mert különben a katalízises reakciófolyamat máskép megy végbe s a különben a CO és hidrogén 110. fejlesztése értelmében lefolyó reakció megzavarása következnék be. A kigázosító teret, vagyis a kigázosító övet, a v reakciós övet és a vízgázövet célszerűen túlnyomás alatt tartjuk. Ezzel elkerüljük ilfc a fűtés elégési termékeinek, különösen;