119699. lajstromszámú szabadalom • Rögzítőszerkezet ajtó- és ablakszárnyak számára
tökéletes merevséget érünk el. A szárnyak között képződött rés is egyértelműen meghatározott s mindaddig változatlan marad, ameddig a toldalekrudak 5 összetűzési pontját meg nem változtatjuk, mikor is egy másik, azonos alapú, de más szögű háromszöget állítunk elő ugyanazon elemekből, mely ismét merev és egyértelműen meghatározott, de más 10 légrést biztosít. Ennek az alapgondolatnak magyarázatára szolgál az 1. ábra, melyen az (1—2—3 háromszög (1) és (2) pontjai az ábrában sematikusan vázolt, (1—4) és lő (2'—4) szárnyakkal bíró ablak sarkai, melyek körül az (1—4) és (2—4) szárnyak forgathatók. Az (l1 —4—2) vonal ábrázolja tehát alaprajzban a kétszárnyú egyszerű ablakot. A (4—5) körív a (4) 20 ablakszárnyvégpont útjának vízszintes vetülete, mikor az (1 — 4) szárnyat nyitjuk és az (1—5) helyzetbe hozzuk, míg a (2—4) szárny a (2—6) helyzetbe kerül. Az (í—5) és (2—6) szárnyakat az (5—3) 25 és (6—3), eredményvc no Is kkal jelzeit hosszakkal megtoldva a (3) csúcspcntot kapjuk és ha a;t regzítjük, akkor az (1—2—3) háromszög az ablak síkjára merőleges síkban statikailag teljesen meso révvé válik. Ezáltal az (5) és (6) pentek között mi trtkozó (R) távolság, mely nem egyéb, mint a szárnyak kőzett elcállctt légrés-, s/intén határozott és rögzített mértékű. 85 Ezen alapelv gyakorlati kivitelét oldja meg a találmány és a következőkben erre ven tkozóan több foganatosítási alak van ismertetve. A 2. és 3. ábrák oldalmetszetben és 40 elcnézetben a szerkezet azt a részét mutatják, mely az 1. ábra toldalckrúdjamsk megvalósítása. A 4. ábra egy toldalékrudat pbrázoJ, az 5. és 6. ábra alaprejzban és oldalnézetben kétszárnyú ablakot 45 tüntet fel csukott és nyitott állapotban, a találmányheli szerkezettel ellátva. A 7. és 8. és 9. ábrák másik foganatosítási alak oldal-, elől- és felülnézetét mutatják. A 10. ,11. és 14. ábrák a találmányi szer-50 kezet olyen foganatosítási alakját ábrázolják, melynél a ablak- vagy ejtókilincs pajzslemeze egyesítve van a találmány szerinti szerkezettel, a 12. és 13. ábrák ugyanennek egy további foganatosítási 55 alakját mutatják. A 2, ábrán (7) az ablakszárny keretfája, melyre a célszerűen fémből való (8) tartógyám van erősítve a (9) csavarokkal. A lapos (10) rúd, mely a 4. ábrán külön is fel van tüntetve és számos (11) 60 lyukfurattal van ellátva, csúszó illesztéssel fekszik a megfelelően kiképzett (8) bakban és helyzetében a kézzel könnyen ki-, vagy behelyezhető (12) pecek rögzíti. Miután a (8) tartóbakot vagy csusz- 65 kát a (9) csavarok szilárdan kötik a (7) keretfához, a (8) bakban lévő (10) rúd pedig (13) és (14) oldalailval (15—16) hosszúságon felfekszik, ezért a (10) rúd, melyet a (12) pecek, mely a tartóbak (17) 70 furatába és a (10) rúd (11) furatába illik, rögzítve tart, az ablaksíkjával párhuzamos síkban fekszik és a (7) kerettel együtt mozog, ha az ablakot mozgatjuk. Ha pedig a (12) pecket kihúzzuk, akkor a 75 (10) rudat a (8) bakben az ablaksíkkal csakis párhuzamosan tolhatjuk cl, vagyis különböző hosszúságú kinyúlást adhatunk a (8) gyámhoz képest, aszerint, hogy a (12) pecekkel a (10) rúcl melyik 80 furatát rögzítjük a (8) bak (17) furatához. Az 5. ábrán (8) a tartógyámok, melyek a (7) keretfához vannak a már leírt módon erősítve. (21) és (22) az ablakfák, melyekbe a szárnyék forgópántjai vannak 85 rögzítve, ismert módon. (23) és (24) az ablakszárnyak, melyek (25) és (26) sarkokon fordulnék, (27) és (28) az ablaküvegek. Az 5. ábra (25) és (2.6) sarkai az 1. ábra (1) és (2) pontjainak felelnek meg, 90 a (29) pont pedig, mely a hegyesszög alatt kinyitett ablakszárnyakra alkalmazott és tartcbakckbsn a már leírt módon rögzített toldalekrudak találkozópontja, az 1. ábra (3) csúcspontjának felel meg. Ha 96 tehát a (29) pontban úgy fedik egymást a toldalékrudak,hogy két furatuk egymásra esik, ekkor a (12) pecekkel összetűzve őket, a (25—26—29) merev háromszöget létesítettük. Ezzel a két ablakszárny az 100 ábrázolt helyzetben rögzítve ven és a keretfák közötti légrés is rögzített. A fent leírt foganatosítási alaknál a tolda-Jékrudak tertrgyárnjeikben állíthetók, úgyhogy a (29) találkozási ponton túlmenő 105 rész rövidíthető, miként azt a rajz mutatja, azért, hegy pl. függönybe ne a ka elli a s sen. A 7., 8. és 9. ábrán látható oldal-, elől- és feIüT nézetben ábrázolt fegenato- no sítási alaknál a (33) tertóbek ven alkalmazva, mely a (34) állvényszerű kiképzéssel bír. Ebben a (35) forgócsap körül forgatható a (3C) toldalékrúd, írely (37) furetckkal bír. A 8. ábra szerinti helyzet- 115 ben a (36) rudat a (38) pecek rögzíti pl.
