119688. lajstromszámú szabadalom • Eljárás a ciklopentanopolihidrofenantrénsorozat tercier alkoholjainak előállítására

jéghűtés közben 20 cm3 benzolban fel­oldott 7.9 g androsztenolonacetátot adunk hozzá. 16 óra hosszat tartó kavarás után az oldatot jégre öntjük és a reakcióter-5 méket éterrel kivonatoljuk. Az éteres ki­vonatot savval és vízzel mossuk, mag­néziumszulfáttal szárítjuk és ezután az étert elgőzölögtetjük. A maradékot a re­akcióba nem lépett fenilacetilén eltávolí-0 tására 50 C° hőmérsékleten és 2 mm nyo­máson huzamosabb ideig melegítjük. Ez­után a maradékot metanolban oldjuk és metanolban feloldott 3 g szemikarbazid­acetáttal egy óra hosszat gyenge forrásig 5 hevítjük, amikoris 1.5 g szemikarbazon csapódik ki. A szemikarbazon anyalúg­ját vízbe öntjük és éterrel kivonatoljuk. Az éteres maradékot ciklohexán és hexán keverékéből átkristályosítva 161—165 C° 10 között olvadó terméket kapunk, mely 3-acetoxi-17-oxi- és 3.17-dioxi-17-fenil­etinil-androszten keveréke. Ebből aceti­lezéssel a tiszta 3-acetoxivegyület állít­ható elő. >5 Evégből a keverékből 1 g-ot 20 cm3 1 piridinben feloldunk és az oldathoz 10 cm3 1 ecetsavanhidridet adunk, mire az egészet 24 óra hosszat hidegben állni hagyjuk, ! ezután éterben felvesszük és az éteres to kivonatot kénsavval, alkálival és vízzel I mossuk. Magnéziumszulfáttal való szárí­tás után az étert elgőzölögtetjük. A ma-i radékot hexánból kikristályosítjuk. A ter­mék a tiszta 3-acetoxi-17-oxi-17-fenil­$5 etinil-androszten, mely 144°-on olvad. 7. Példa: 10 g transz-androszteronacetátot ben­zolban feloldunk és az oldatot benzolos nátriumamidszuszpenzióhoz adjuk. A ke­í0 veréken 30 óra hosszat acetilént áramol­tatunk át és ezután a fölös nátriumamidot hígított ecetsavval megbontjuk. Ezt kö­vetőleg éterrel kivonatolunk és az éteres kivonatot hígított kénsavval és vízzel í5 mossuk. Az éteres maradékot metanol­ból átkristályosítva a 3-acetoxi-17-oxi-17-etinil-androsztant kapjuk. O. P. 205°. 8. Példa: Kb. 250 cm3 (szárazjéggel és ammóniá-50 val hűtött) cseppfolyós ammóniában kb. 7.5 g káliumot oldunk és az oldatba acetilént vezetünk addig, míg a kék szín eltűnt (kb. 3 óra multán). Azután a ke­verékhez 3 g ösztronnak 150 cm3 benzol-55 ban és 50 cm3 éterben való oldatát, illető­leg szuszpenzióját lassan adjuk. Ezt kö­vetőleg a hűtőkeveréket eltávolítjuk, az oldatot kb. 2 órán át állni hagyjuk és azután éjjelen át tovább kavarjuk. Most a reakcióoldathoz jeget és vizet adunk, 60 az oldatot kongosavanyú kémhatásig kénsavval megsavanyítjuk és öt ízben éterrel kirázzuk. Az egyesített éteres ki­vonatokat kétszer vízzel, egyszer 5%-os szódaoldatta 1 és ismét vízzel addig mos- 65 suk, míg semleges mosóvizet kapunk. Azután az étert begőzölögtetjük, a ma­radékot kevés metanolban oldjuk és víz­zel hígítjuk. A kicsapódott terméket vizes metanolból átkristályosítjuk. A ter- 70 melési hányad 2.77 g. Az ily módon ka­pott 17-etinil-ösztradiol-3.17 142—144 C fokon olvad. A megfelelő diacetátot a fenti etinil­ösztradióinak piridinnel és ecetsavan- 75 hidriddel való melegítésével kapjuk. Vizes metanolból végzett átkristályosítás után a 68—70 C° olvadáspontú diacetát kép­ződik. Megfelelő módon állíthatjuk elő a 80 ciklopentanopolihidrofenantren - csoport ilyen és más megegyező szerkezetű vegyü­leteinek más észtereit, étereit, glukozid­jait stb. is. 9. Példa: 85 1 g izoandroszteront az 1. példában ismertetett módon acetilénnel kezelünk és feldolgozunk, amikoris a 257 C° olvadás pontú 17-etinil-izoandrosztan­diol-3.17-et kapjuk. 90 Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás a ciklopentanopolihidrofenan­trénsorozat tercier alkoholjainak elő­állítására, azzal jellemezve, hogy a ciklopentanopolihidrofenantrén - so- 95 rozat olyan telített vagy telítetlen vegyületeire, melyek ciklopentano­gyűrűjükben valamely ketocsoportot tartalmaznak, célszerűen alkálifém, mint nátrium, litium stb. vagy alkáli- 1C0 vegyületek, mint pl. alkáliamidok, alkoholátok jelenlétében acetilént, illetőleg helyettesitett acetiléneket be­hatásra hozunk és hogy esetleg az emellett kapott etinilvegyületet a 105 megfelelő többé vagy kevésbé telí­tett vegyületté hidrogénezzük. 2. Az 1. igénypontban védett eljárás foganatosítási módja, azzal jellemez­ve, hogy reakciórésztvevőkként folli- H0

Next

/
Oldalképek
Tartalom