119678. lajstromszámú szabadalom • Berendezés vegyi reakciókból származó nyomógáz előállítására és szabályozására
ságú lyukakat jelöl, amelyeken a reakció pontosan meghatározott időben és pontosan meghatározott intenzitással halad át. Az 5. ábra nagyobb reakciómassza egy 5 részét tünteti fel, amelynél az egyes (a,, a_>, a3 , ÍI4) részek különböző nagyságú (h) lyukakkal sajtoltak. Ennek következtében a massza belsejében pontosan meghatározott üregek képződnek, amelyeknek 10 határoló felülete meghatározza azt a felületet, amelyen a reakció végbemegy, valamint megszabja a reakciónak a masszán való végighaladását is. Egyúttal ezek az üregek a reakciómaradékok és savak szá-15 mára teret hagynak szabadon, a reakciót zavaró eldugulások felléptét megakadályozzák és a reakciógázok elvonulását biztosítják. Ilyen üregek, amelyek egyúttal a reak-20 ció megindítására is felhasználhatók, oldalt, illetőleg a reakciómasszán kívül Is rendezhetők el. A 6. ábrán (a) a reakciómassza, (b) a tartályfal, (c) behelyezeti fal, amely a reakciómasszát elhatárolja 25 és a (h) üreget szabadon hagyja.. Ebben a falban (d) nyílásokat alkalmazhatunk, amelyek könnyen szétrombolható anyaggal, pl. papírral lehetnek elzárva és amelyek a reakciógázokat az elzárások szét-30 rombolása után az üregbe és az üregen át a tartályba bocstáják. Az üregeket még más célokra is felhasználhatjuk. így pl. az üregek, különösen) ha azok aprók, valamely gyorsan 85 reagáló, a massza főmennyiségétől eltérő anyaggal, pl. nem brizáns fekete lőporral lehetnek megtöltve, mely az üzemben tartott készülék holttereinek és más hasonló részeinek gyors kitöltésére alkal-40 mas, azonban mennyisége nem elegendő ahhoz, hogy a tulajdonképeni reakciómasszát, amely még hézaggal vagy a hatást csökkentő vékony olajpapírral védett is lehet, túlheves reakcióba hozza. A tu-45 lajdonképeni szabályozott energiát a íőreakeiómassza szolgáltatja, amely számára a készülékben alkalmazott üregek ekkor már szabaddá váltak. Az üregeket arra is felhasználhatjuk, 50 hogy azokon át a reakciót megindítsuk, pl. a reak ciómassznt meggyújtsuk. A r eakción masszán kívül alkalmazot t, meghatározott üregek továbbá arra is alkalmasak, hogy a reakció lángja számára 55 kifejlődési teret nyújtsanak és hogy a tartályban bizonyos mennyiségű gázkészlet gyűljön össze, mielőtt a tartály nyílnék és a roakcióg'ázok a hajtandó készülékbe lépnének. Ezzel a működés biztonsága és rugalmassága fokozódik. A gya- 60 korlatban a reakciómasszán kívül alkalmazott üregek helyzetét célszerűen áttört vagy könnyen elpusztítható, anyagból, pl. papirosból készült (m) zárótárcsáíkkal (7. ábra) és (1) köztartó részekkel pontosan 65 megszabjuk, amelyek a tartályfalaktól, illetőleg a reakciógázok számára való kilépőnyílásoktól való távolságot pontosan meghatározzák. Ezek az (m) tárcsák a reakciómassza gyujtókészülékének a ha- 70 tását mindaddig megőrzik, míg csak a reakció eléggé előrehaladt ahhoz, hogy önmagát folyamatban tarthassa. Az (1) köztartó részek rendszerint bádogszalagok. 75 A reakció lefolyása ós diagramjának reprodukálhatósága szempontjából jelentős az az intenzitás (pl. hőmérséklet, nyomás,, stb.), amellyel a reakciót megindítjuk, valamint annak a helynek nagysága 80 és helyzete, amelyen a reakció kezdetét veszi. Ez okból a reakció megindításának helyét úgy kell megválasztanunk, hogy azzal a roakció útját és a masszában való előrehaladását a kívánt módon biztosít- 85 suk. Tehát ahelyett, hogy több megindítást helyet választanánk, előnyösen egyetlen egyet alkalmazniuk és amellett úgy járunk el, hogy a reakciómasszát pl. a gyujtcláng inkább merőlegesen, mint 90 érintőlegesen érje. A legbiztosabb gyújtást és a legpontosabban meghatározott diagrammot akkor kapjuk, ha az elégési reakciót az egyik szélen indítjuk meg. A reakciógázcknak a tartálybóli kilépő- 95 sét is, szabályozni kell. Ez a szabályozás minden egyes esetben néhány kísérlettel könnyen megállapítható. Az, a körülmény, hogy a hajtaindó készülékben a reakció mely pontján lép fel a reakciógá- 100 zok első expanziója, attól függ, hogy mekkora az a belső nyomás, mely a reakciómassza tartályának nyitására, pl. záró fólia szétszakítására, vagy valamely rugónyomás alatt álló, ismert szerkezetű 105 zár nyitására szükséges, továbbá, hogy mekkora az a térfogat, amely a gázok számára a töltést befogadó tartály belsejében rendelkezésre áll. Az, elzárást legalább is úgy kell méretezni, hogy csak no akkor nvíljék, ha a reakció már akkora erősséget ért el, hogy azt a kezdődő expanzió többé nem állíthatja meg. Másrészt- az elzárás szilárdsága az üzemben lévő készüléknél nemcsak a munkadia- 115 gramm kezdetét határozza meg, hanem
