119674. lajstromszámú szabadalom • Berendezés erőgépek fordulatszámának gyorsszabályozására

119614. A rajz a találmány szerinti elrendezés példaképem kiviteli alakjának vázlata. A (T) turbina (W) tengelyétől (Li) tengely ágazik el, mely a célszerűen foko-5 zatok nélkül szabályozható fog-lánchajtás vagy fr.ikciós hajtóműként kiképezett (U) áttételi hajtómű útján a (Di) differenciálhoz vezet. A differenciál másik (L2

) tengelye, a (K) tengelykapcsoló útján, az (S) 10 szinkronmotor tengelyével van kapcsolva. A differenciál harmadik tengelye, az (L3

) kimenőtengely a (Zx

) vezérlőgörbével ellátott (Z) hengert hajtja. Ez utóbbi, a (G) rudazat közvetítésével az (R) szabá-15 lyozótartányt vezérli, amely a (1),) vezeték útján a (D) fúvókára és a (Bx

) vezeték útján a (B) fékre hat. A (G) rudazatot csak vázlatosan szemléltettük; nyilvánvaló, hogy a (G) emelő csak akkor alkal-20 mazható, ha megközel tőleg egyenesvonalú csúszómozgásnak tekinthető kis szögmozgásokról van szó. A szakember azonban ismer oly szerkezeteket, amelyekkel a (Z) henger a (Z,) görbéjéről le-25 vezetett vezérlő mozgás egyenesvonalú, csúszómozgássá alakítható át. A szabályozó edény a turbina gyorsszabályozására szolgál. A (D) szájcsövet ugyan közvetlenül ir; kapcsolhatnók az 30 (L:,) tengellyel, oly módon, hogy a turbina túl gyors járásánál a fúvóka tűje, a differenciális fordulatszámnak megfelelően, a záró-, túl lassú turbinajárásnál pedig a nyitási helyzetbe mozog. A tur-35 bina az ily szabályozósnál azonban „lengésbe" jutna. A differenciál kimenő tengelyének mozgását tehát oly más mozgássá kell átalakítani, mely az eredeti mozgástól egy a mozgás sebességével 40 arányos mennyiségben különbözik. (L. az alábbi képletet.) Erre a célra a következő elrendezés szolgál: Az (R) szabályozóedény nagyobb átmérőjű (Rj) és kisebb átmérőjű (R,) 45 térre oszlik. E terek egyikében (H4

), másikában az (R-) dugattyú mozog. A két dugattyút (F) rugó köti össze egymással. A nagyobb átmérőjű (R„) dugattyú felső oldalát és a kisebb átmérőjű 50 (R5

) dugattyú alsó oldalát (Rj vezeték köti össze egymással. Mindkét dugattyúnak szélei kissé rovátkáltak, miáltal bizonyos tömítetlenségi fok lép fel. Ha pl. az (R4

) dugattyú rúdja a turbina 55 eltérő fordulatánál lefelé mozog, akkor az (Rg

) dugattyú nem csupán az áttételi viszonynak megfelelő mozgást, hanem ezenfelül még gyorsulást is kap. A kisebb átmérőjű dugattyú összmozgása, melyet — egyszerűség okáért —• a (D) fúvóka 60 tűjének mozgásával egyenlőnek tételezünk fel, fix x fa -r- — tumozgas, dx mimellett x az (R4

) dugattyú útja, — ennek az útnak időszerinti differenciál gg hányadosa, tehát a dugattyú sebessége és (a) oly állandó, mely figyelembe veszi a dugattyúk közötti áttételi viszonyt, a szabályozó edényben lévő töltőanyag viszkozitását és a dugattyúk kerületén 70 fellépő törnítetienség fokát (résszélesség). Az (R) szabályozóedénynek a fordulatszámkiegyenlítőszerkezet (Di differenciál) és a turbinaszabályozószervek (D fúvóka és B fék) közé iktatása folytán a turbina 75 fordulatszámának bizonyos eltérése a normális fordulatszámtól a szájcsövet tetemesen nagyobb mértékben (nem arányosan) állítja el. Nem a fordulatszámkülönbséggel arányosan mozgatott (R4

) 80 dugattyú hozza vissza a fuvókatűt az eltérés kiegyenlítődé: e ulán, hanem az (F) rugó. Az elrendezés működési módjának megértetésére tegyük viz: gálát tárgyává az 85 igen lassú és az igen gyors vezér iőmozgás eseteit. Igen lassú mozgásoknál a folyadék a szűk kiegyenlítőcsatornákban (a dugatytyúk tönútctlensége) lefolyó mozgással 90 szemben nem támaszt ellenállást és az (R,) és (R-,) dugattyúk pontosan egyforma mozgást végeznek. A fúvóka, illetve fék lassanként áll el és a lassan keletkező hiba ugyancsak lassan egyenlítődik 95 ki. Nem így -az igen gyors hibamozgásnál. Ekkor a folyadék gyakorlatilag nem ér rá kiegyenlítődni és így a kis átmérőjű (Rr

) dugattyú a keresztmetszetek arányában, gyorsabban mozog, mint az (I>,) dugaty- 100 tyú. így tehát a fúvóka és a fék is sokkal gyorsabban működik és a mozgásnak megfelelően erőteljes kiigazítása lép fel. Közepes gyorsaságú hibamozgásoknál a két jelenség elegyedik. Emellett fennáll 105 annak a lehetősége, hogy igen gyors vezérlőmozgás a két dugattyú közötti rugó hatására ismét kiegyenlítődik anélkül, hogy a vezér lőszerveknek többszörösen ide-oda kellene lengeniök. no A (Z) henger felületén kialakított (Z,) vezérlő görbe emelkedése célszerűen nem egyenletes; egyenletes emelkedés esetén ugyanis az erőgép indításánál és leállí-