119672. lajstromszámú szabadalom • Verejtékszalag és eljárás előállítására

MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 119672. SZÁM. I/c. OSZTÁLY. — D. 5025. ALAPSZÁM. Verejtékszalag és eljárás előállítására. JDemjéu Sándor gyáros, Budapest, A bejelentés napja 1938. évi január hó 5-ike. A találmány mindennemű fériikalapok, -sapkák, -fövegek számára való verejtékszalag. Eddig verejtékszalagokat bőrből, inű-5 bőrből, parafából, de textil-, különösen selyemszalagokból is készítettek. A találmány utóbbiak tökéletesítését célozza. Az eddig textilszalagokból készült verejtékszalagok ugyanis céljuknak a gya-10 korlatban nem teljesen feleltek meg, mert kevéssé ellenálló alapanyagjuk (pl. selyem) viselet közben az állandó igénybevételtől, dörzsöléstől vagy átnedvesedéstől hamarosan széj jelfoszlott; az ilyen 15 szalagok továbbá aa izzadságot túlságosan gyorsan magukba szívták, a fejbőr zsírosságával telítődtek és így nem csak színük változott meg, hanem a zsíros izzadság rajtuk át is szűrődött és így a 20 kalap anyagát, sőt a külső átkötőszalagot is átzsírosította. Minek az volt a következménye, hogy az anyagában (nemez) még jó állapotban levő kalap a szalag tönkretétele követkztében régi, elhordott 25 kalap benyomását keltette. A verejtékszalagot és a külső átkötőszalagot tehát sűrűn kellett cserélni, de a bajon az ezzel járó költség ellenére sem lehetett így segíteni, mert a fentemlített hátrányok 30 igen hamarosan újra bekövetkeztek. A találmánnyal egyrészt a gyakori verejték- és átkötőszalagcserével járó gazdasági hátrányokat kerüljük el, másrészt a kalap szépségét hosszú ideig biztosít-35 juk. Mint már említettük, már eddig is megkísérelték a bőrből készült verejtékszalagokat textilszalagolíkal helyettesíteni, mert a textilszalag — különösen selyemszalag — szövési, színbeli és egyéb 40 természetű hatása, pl. a selyemszalag fénye következtében a kalapnak változatos díszítő eleme lehetne. Eddig azonban a fentmlített hátrányok elkerülésére csak azt a nem tökéletes megoldást ismerték, 45 hogy a szalag alá ai nedvességet és zsírt át nem eresztő, az úgynevezett Billroth-batisztból készült betétet helyeztek, oly módon, hogy a Billroth-batisztból a verejtékzsalag nagyságánaik megfelelő darabot vág- 50 tak ki és ezt a végén a szalag alá varrták. Ez a megoldás azonban tökéletlen volt, mert két különálló verejtékcsíkot kellett eléggé körülményes módon egymás nagyságának megfelelően kiszabni és bevarrni. 55 Emellett a Billroth-batisztnak még az a hátránya is kellemetlenül érvényesült, hogy a test melegétől felmelegedve kellemetlen szaga van. Maga a Billroth-batiszt eléggé költséges és emellett a fent ismer- 60 tetett körülményes előállítási mód az árut meg is drágítja. A két különnemű anyag a test melegének hatása alatt és viselet közben különféleképen tágul és húzódik össze, úgy hogy a verejtékszalag 65 hamarosan hullámossá válik és ez a kalap jó állását hátrányosan befolyásolja. Végül a puha szalagot, melynek saját tartása nincs, belső szélén a kalap anyagához, pl. a nemezhez kell varrni, mért 70 különben a kalap felemelésekor a kalapból kifordulna. Mindezeken a hátrányokon a találmány szerinti verejtékszalag tökéletesen segít.