119651. lajstromszámú szabadalom • Eljárás talajnedvesség, különösen felszivárgó víz ellen szigetelő téglák, beton és egyéb, hasonlóan porozus anyagú építőkövek előállítására

KA61 TÁR KIRÁLYI SZABADALMI BIRÓSlft SZABADALMI LEÍRÁS 119651. SZÁM. VlII/k. (VIJI/a.) OSZTÁLY. — M. 11201. ALAPSZÁM. Eljárás talajnedvesség, különösen felszivárgó víz ellen szigetelő téglák, beton-és egyéb, hasonlóan porózus anyagú építőkövek előállítására. Mattyasovszky László ny. kir. főmérnök és Hollán Oszkár oki. mérnök Budapest. A bejelentés napja 1938. évi január hó 8-ika. Épületeknek elszigetelését a talajned­vességtől eddig általában szigetelő papír­ral vagy aszfaltréteggel, vagy bitumen­emulsióval végezték, a függőleges felüle-5 tet pedig úgy szigetelték el a talajnedves­ségtől, stb., hogy bitumennel vagy hát­rányos szurokkal mázolták be. Az így elkészített szigetelések költségesek és mégsem tökéletesek, mert az építéskor 10 odakerülő nedvesség következtében a bitumenes bevonás pl. nem köt, hanem egy rétegben leválik, a szigetelőpapirok rövid idő alatt elrothadnak. Egyszerű lakóházak építésénél a fenti 15 módon készített szigetelések, költségesek lévén, általában nem is tudtak elterjedni s különösen a falusi nép egyszerű épületei legtöbbször ma sincsenek a talajnedves­ségtől, felszivárgó talajvizektől egyál-20 talán elszigetelve. A találmány az építmények, különösen a lakóházak és egyszerű építmények el­szigetelésére való, olcsó építőanyag (építő­kő) előállítására vonatkozik. A találmány 25 szerinti, talajnedvesség, különösen fel­szivárgó vizek ellen jól szigetelő építő­kövek egyszerűen előállíthatók, olcsók és ezért alkalmazásuk a lakóházak és egy­szerű építmények biztos szigetelésére 30 eredménnyel jár. A találmány szerinti eljárás lényege az, hogy téglát, beton vagy egyéb, ha­sonlóan porózus anyagú építőkövet víz­hatlan anyaggal impregnálunk, átitatunk 85 és az így kapott, már vízhatlanná tett J.! í:i. ..:•.'•.. . : . ; építőköveket, úgynevezett vízszintes szi­getelő réteg gyanánt, építjük be alsó rétegként (koszorú) a szigetelendő falak­ba s a hézagokat bitumenes anyaggal vagy homokos emuisióval öntjük ki. Víz- áo hatlan átitató anyag gyanánt, legcélsze­rűbben, bitumen-, pl. aszfaltemulsiót al­kalmazunk, melyet levegőn vagy lég­hijjas térben itatunk fel az építőkővel. Ez esetben az építőkövet zárt térbe tesz- 45 szük, utána kiszívjuk a levegőt és az ily­módon részben léghijjassá tett építő­kövekbe a vízhatlanitószert, pl. az emul­ziót beszívatjuk. Ugy is eljárhatunk, hogy az építőkő, 50 pl. a tégla átitatását csak félvastagság­ban végezzük, amikoris az építőanyag olcsó szigetelő burkolásra, pl. padlóburko­lásra előnyösen felhasználható, mert nem impregnált felszínével pl. éppen úgy 55 téglázhatjuk a falusi ház padlóját, mint a közönséges téglával, míg a tégla alsó része félvastagságig vízhatlanítva lévén, külön szigetelésre nem szorul. Parasztházak szobájának padlóját ed- 60 dig általában döngölt agyaggal látták el, ehelyett alsó rétegében vízhatlan anyag­gal átitatott téglát helyezünk el. A tég­lák hézagait letevéskor bitumenes kiöntő­anyaggal töltjük ki. Annak sincs termé- 65 szetesen semmi akadálya, hogy a talál­mány szerint részben vagy teljesen víz­hatlanító szerrel itatott téglát tegyünk le, mint víz ellen jól szigetelt alapozást a szokásos deszkapadló vagy parketta alá. 70

Next

/
Oldalképek
Tartalom