119649. lajstromszámú szabadalom • Kényszeráramlású kazán

kisebb, mint a sugárzott felület csöveiben, a sugárzott fűtőfelületen mégis nagyobb vízmennyiség árimalik át, mert ezekben a csövekben a felhajtás következtében 5 mintegy járulékos szivattyúhatás lép fel, mely a folyadéknak a sugárzott csöveken való átfolyását elősegíti. Nagyobb terhelés esetén iaz érintkezőfűtőfelület ellenállása aránylag nagyobb 10 mértékben növekszik; a sugárzott csövek ellenállásának abszolút értéke is növekszik, úgy hogy a felhajtás ehhez képest nem fejt ki számba jövő hatást. A kazán szerkesztésével a két fűtőfelület ellenálló lását íigy szabhatjuk meg, hogy szabályos terhelés esetén valamennyi csövön a hőfelvételnek nnegifeleffő vízmennyiség áramlik. A találmány lehetővé teszi továbbá, 20 hogy dacára a két párhuzamosan kapcsolt, sugárzott és érintkezőfűtőfelület viszonylagos hőfelvételében beálló eltolódásoknak, az egyes fűtőfelület mentén átáramló vízmennyiségek a mindenkori 25 terhelésnek megfelelően oszoljanak meg. Kisebb terhelés esetén tehát a keringtetett vízmennyiség csökkentése szintén lehetséges. Ha az érintkező fűtőfelület 'be- és lri-30 áramlása egyenlő magasságban fekszik, akkor ebben a fűtőTelületrészben felhajtás nem létesülhet. Erre a célra az érintkező fűtőfelület csöveihez a csőkígyók függő elrendezése célszerű. 35 Az érintkező fűtőfelület csöveinek belépő nyílása azonban a kilépő nyílásnál mélyebben vagy magasabban fis fekhetik, úgy hogy bizonyos körülmények között, az érintkező felületnél pozitív vagy 40 negatív felhajtásról is lehet szó. Ez esetben célszerű, hogy az érintkezőfelületnél meglévő, a sugárzott fűtőfelületnél fellépő felhajtással szemben lényegtelen felhajtásnak kis mértékben való tartására, 45 az érintkező fűtőfelület csöveit lehetőleg hosszúra és pedig legalább az érintkező felület be- és kiáramló nyílása magasságkülönbözetiének ötszörösére (méretezzük. Az így megnövekedett áramlási. 50 ellenállás bizonyos tekintetben a felhajtás és a szivattyú által szállított menynyiségek összegezését gátolja, úgy hogy gyakorlatilag a sugárzott fűtőfelületen több munkaközeg áramlik át. 55 Ha az érintkezési fűtőfelület csöveinek belépőnyílása a kilépőnyílásnál magasabban fekszik, akkor az esetleges gőzfejlesztéskor fellépő folyadékfelhajtás már magábanvéve a szivattyú szállítóhatásával szemben működik és affelől nyújt biztosi- 60 tékot, hogy a sugárzófűtőfelületrészen, amely még gyenge fűtés esetén is erősebben van jjgénybevéve, mindig (kellő folyadékmennyiség áramlik át. A találmányt bővebben az 1—3. ábrákon 65 feltüntetett kiviteli példák kapcsán ismertetjük. Az 1. és 2. ábra kényszeráramlású rostélytüzelésű kazánt szemléltet. A 3. ábrán szénpor-, malom- vagy hasonló 70 készülékkel működtetett kényszeráramlású kazán látható. Az 1. ábra szerint a ikazánvíz az (1) dobból (2) vezetéken át a (3) keringtető szivattyúhoz áramlik; az utóbbi a vizet 75 (4, 5, 6) vezetékeken át (7, 8, 9) elosztókba nyomja. A (8) és (7) elosztókból a víz az oldalfalak (10) sugárzó csöveibe jut. Ezek a csövek úgy vannak (kialakítva, hogy azokban fűtött állapotban felhajtást léte- 80 sitsenek; a (11) gyűjtőszekérny t. i. lényegesen magasabban fekszik, mint (7, 8) elosztók. A (11) gyűjtőszekrényiből a gőzvízkeveréket (12) vezetéken át a dobba vezetjük vissza. 85 Az érintkező fűtőfelületnek a (9) elosztóhoz csatlakozó (13) csövei a fejlődött gőzvízkeveréket közvetlenül az (1) dobba vezetik vissza. Ezekben a csövekben felhajtás nem következhetik be, minthogy e 90 csövek vízbebocsátó nyílása megközelítőleg ugyanolyan magasságban fekszik, mint a gőz-vízkeverék kilépő nyílása. A (13) csövek kanyarulatai között üres rész van, amelyben a (14) túlhevítő fek- 95 szik. A 3. ábrán feltüntetett kazánnak szintén van (1') dobja, (2') bevezetőcsővezetékje és (3') szivattyúja. Egy szivattyú helyett természetesen többet is alkalmazhatunk, 100 vagy pedig azzal egyenlő mértékű keringtetőberendezést használhatunk. A szivattyútól a víz az elosztórendszerbe áramlik, amelyhez a (15) sugárzott csövek csatlakoznak. Az ezekben a csövekben fejlődő JOS gőzvízkeverék (16) gyűjtőben gyűlik össze és (17) vezetéken át az (1') dobba jut vissza. A 3. ábrán feltüntetett kazánnal két érintkező fűtőfelület van, és pedig a (20) túlhevítő előtti (18) csövek, és a túlhevítő után elrendezett (19) csövek. A (18) csövekből álló érintkezőfelülethez a kermgővizet (5') vezeték viszi. A (18) csövek (21) vezetékhez csatlakoznak és a gőzvízkeveréket (22) gyűjtőbe juttatják, ahonnan 115 a (23) vezetéken át az (1') dobba folyik vissza. A (19) csövekkel ellátott második elgő-