119642. lajstromszámú szabadalom • Eljárás sima és fényes felületek előállítására rostanyagokból és mészlehasító vagy mésztartalmú kötőanyagokból álló testeken

MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BIROSAÖ szabadalmi leiras 11964S5. SZÁM. VIIJ/a. (XVII/d.) OSZTÁLY. — 11. 10034. ALAPSZÁM. Eljárás sima és fényes felületek előállítására rostanyagokból és mészlehasító vagy mésztartalmú kötőanyagokból álló testeken. Eternit Művek Hatschek Lajos cég*, Budapest, mint az Eternit Werke Ludwig Hatschek cég, Vöcklabruck jogutódja. A bejelentés napja 1937. évi március hó 5-ike. Ausztriai elsőbbsége 1936. évi március hó 6-ika. A találmány eljárás sima és fényes felületek előállítására rostanyagokból és mészlehasító vagy mésztartalmú kötőanyagokból álló testeken, főként azbeszt-5 cementen. Azbesztcement felületei általában durvák és könnyen piszkolódnak. Ezen a hibán, amely különösen nagy lemezeknél kellemetlen, már többféleképen igyekeztek segíteni. Azokon az eljáráso-10 kon kívül, amelyek szerint sima bevonatokat alkalmaznak mázak alakjában, elsősorban az egyéb műköveknél is használatos csiszolást ós fényezést (polirozást) alkalmazzák. Ez a kezelés természetesen lé-15 nyegesen megdrágítja a gyártmányt, miértis már régen arra törekedtek, hogy a sima és esetleg fényes felületet mindjárt a rendes előállítási művelet alkalmával megkapják. Sima, fényes sajtolóleme-20 zek alkalmazásával elérhetjük ugyan azt, hogy jó külsejű felületeket kapjunk, e felületeik azonban rövidesen silánnyá válnak, ha portlandcementet vagy ezzel rokon kötőanyagokat alkalmaztunk. Ha e 25 kötőanyagok helyett aluminátoementet használunk, az azbesztcementfelületek tartósan sírnák és fényesek maradnak. Aluminátcement alkalmazása viszont a portlandeementtel szemben ismét drágu-30 lást jelent, úgy hogy a gyakorlatban rendszerint inkább ez utóbbit használták és ,a csiszolásnál és fényezésnél maradtak. Azt a követelményt, hogy a kötőanyagként alkalmazott portlandeementtel 35 ugyanaz a hatás legyen elérhető, mint aluminátcementtel, eddig nem valósították meg. A találmány szerint a szokásos rostanyagból és kötőanyagból álló nyers keverékhez bármely fajta faport vagy más, 40 gyantaszerű vegyületeket tartalmazó port keverünk és az ebből a keverékből előállított testet igen fényes felületekkel való érintkezésiben hagyjuk megkeményedni. A fapor stb. még tartalmazza ter- 45 mészetes inkrusztálóanyagait és gyantáit, amelyek a cement mészhidrátjával oly vegyületeket hoznak létre, amelyek fényes fém-, üveg- vagy egyéb felületekkel érintkezve, maguk is fényes felülete- 50 ket alkotnak. Az azbesztcementlap felületén levő minden egyes farészecske tehát sima és fényes lesz, úgy hogy sima és tükröző felület összbenyomása adódik. Ezzel az eljárással még úgy is tartós, fé- 55 nyes felületet kapunk, ha kötőanyagként portlandcementet használunk, an'élküi, ihogy szükséges volna e felületet csiszolni nagy polírozni. Fapor helyett egyéb oly porokat is al- go kalmazhatunk, amelyek mészhidráttal igen fényes felületű vegyületeket képesek alkotni, pl. kovaíoldet, amelyet xapornak nátronlúggal történt extrahálása útján kapott alkáliás fakivonattal, vagy gyanta- 55 szerű testek más oldataival, pl. alkoholos koloLÓniumoldattal itattunk. A portlandcementet mésszel hígíthatjuk, vagy teljesen valamely más mésztartalmú kötőanyaggal, pl. hidraulikus mésszel, fehér- 70.