119638. lajstromszámú szabadalom • Kör- vagy sokszögkeresztmetszetű tartány

MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG szabadalmi leírás 119638. SZÁM. XVII/d. OSZTÁLY. G. 8118. ALAPSZÁM. Kör- vagy sokszögkeresztmetszetü tartány. GroíFits Gábor oki mérnök, Magyaróvár. A bejelentés napja 1936. évi január hó 30-ika. Az alábbiakban ismertetett találmány lényege abban van, hogy a földbe sülylyesztett tartányok egyes falszakaszait, a földfelőli oldalukon, a földfalba nyúló 5 (a, b, c) kiugrásokkal — bordaszerű falvastagítás okkal — betonból csömöszöl jiik vagy téglából, kőből, betonlapokból falazzuk, miáltal a tartány falát alkotó, betonozott vagy falazott gyűrűk nemcsak a 10 falra ható oldalnyomást hárítják át a földifalra, hanem a fal súlyából származó, függőleges (P) nyomást is (3. ábra), feleslegessé téve ezzel a külön alapozás készítését. 15 A földbeugró bordák képzésének további előnye, hogy az ilymódon kiképzett falszakaszok, illetve gyűrűk alól a föld a fal teljes vastagságában kiásható, miáltal lehetségessé válik a falnak fordított, te-30 hát felülről lefelé való építése, amennyiben először a legfelsőbb falgyűrű s azután lefelé haladva, sorjában, a többi gyűrű csömöszölhető. Az alapfalakon kívül megtakarítható !5 ezáltal az állványozás és a földfalnak költséges dueolása is, mert a föld .kiásását részletekiben, olymódon lehet esziközölni, hogy) a munkások mindig a termelt földön állva dolgozhatnak. A földfal meg-10 támasztását pedig feleslegessé teszi a már elkészült, felső gyűrű s a. körülmény, hogy a legalsó szakaszbami eszközölt földkiásás után azonnal elkészíthető a legalsó falgyűrű is. 5 A tartány falak készítése meggyorsítható azáltal, hogy a fal egyes szakaszait előre elkészített építőanyagból, téglákból, kövekből, beton- vagy vasbetonlapokból a helyszínén falazzuk és a falazott falszakaszok közötti, kisebb-nagyobb széles- íO ségű hézagokat, az előbb ismertetett módon, a földfalba ugró bordákkal együtt csömöszöljük. A csömöszölt betonfalak készítésénél szükségelt deszkázás (zsaluzás) elkerül- 45 hető azáltal, hogy a tartány falát, a földfalba ugró bordákkal együtt, vakolatszerűen, 2—5 rétegből állítjuk elő. A találmány néhány kiviteli alakja a mellékelt rajzból látható. Az 50 1. ábra távlati kép a találmány szerint készülő tartány falának egy szakaszáról a földtömeg egy részének eltávolítása mellett, a 2. ábra azt a kiviteli alakot tünteti fel, 55 amelynél a falból a földfalba ugró bordák összefüggő (d, e, f) gyűrűben vannak összefoglalva. A 3. ábra (A, B), illetve (B, C) szakasza a külön álló (k) bordák és a körülfogó, 60 gyűrűalakú (gy) borda kiviteli alakját mutatja abban az esetben, midőn a (k) bordák, illetve a (gy) gyűrűk a falszakasz egész (m) magasságában vannak kiképezve. A (B, C) szakaszon feltüntetett megoldás 65 esetén a gyűrűk külső felülete csonka kúp vagy csonka gula alakot nyert és ékszerűen helyezkedik el a földben. A 4. ábra a tartány falának készítését tünteti fel. A legfelső (I) falszakasz elkészí-70 tése után (h) magasságban kiássuk a földet s azután a második falszakaszt csömöszöljük. Az (T) és (II) gyűrű között (x, y) hézag marad, mert különben a második gyűrűt nem lehetne lecsömöszölni. Ez 75 az (x, y) hézag a (II) gyűrű lecsömöszö-