119637. lajstromszámú szabadalom • Sebességváltómű

MAGYAR KTRÁLYI SZABADALMI SIRÓ8ÍG szabadalmi leiras 119637. SZÁM V d/3. OSZTÁLY. — F. 8161. ALAPSZÁM. Sebességváltómű. Magyar fogaskerék, autó-, traktoralkatrész és gépgyár kft., Budapest. A bejelentés napja 1937. évi október hó 6-ika. A találmány oly fogaskerekes sebesség­váltómű, amelynél a közvetlen kapcsolási fokozatban a hajtótengely és a hajtott tengely közbenső tag nélkül, közvetlenül 5 vannak egymással összekötve és amely­nél a közvetlen kapcsolási fokozatban az összes áttételi kerekek állanak. Ismeretesek oly sebességváltóművek, amelyeknél az utóbbi feltétel ki van elé-10 gítve, amelyeknél tehát a közvetlen kap­csolási fokozatban az összes áttételikere­kek állanak. Ezeknél e feladat megoldása végett a hajtótengely és a hajtott tengely között egy közbenső, összekötő tengelyt 15 alkalmaznak, amelyet közvetlen kapcso­lásnál az egész terhelés egész hosszában torzióra vesz igénybe. Ezt a tengelyt kü­lönlegesen kell ágyazni és külön kapcsoló­elemekkel kell ellátni, úgyhogy e szer-20 kezet rendkívül bonyolult. A találmány értelmében a hajtótengely és a hajtott tengely között, melyeket az alábbiakban az előtéttengelytől való meg­különböztetés végett főtengelyeknek ne-25 vezünk, nem alkalmazunk külön közbenső tengelyt és ugyanazt a feladatot egy­szerűbb eszközökkel oldjuk meg. A találmány szerinti sebességváltónál a hajtó főtengely és a hajtott főtengely 30 egymással külön közbenső tengely nélkül közvetlenül kapcsolhatók és az előtét­tengelyt a hajtó főtengellyel oly oldható kapcsoló útján hajtjuk, melynek kapcso­lóját a hajtó és hajtott főtengelyek kö-85 zötti közvetlen kapcsolat létesítésekor, e közvetlen kapcsolatot létesítő vezérlőesz­köz kényszerűen oldja. A találmány szerinti sebességváltómű egyik példakénti kiviteli alakját a rajz ábrái mutatják, melyek közül az 40' 1. ábra a szerkezet hosszmetszete, a 2. ábra a szerkezet egyik részének na­gyobb léptékben készült metszete. A sebességváltó (1) tokjának szem­közti oldalfalaiban a szokásos módon 45 vannak a (2) hajtó főtengely és a (3) hajtott főtengely ágyazva. A hajtó fő­tengely vége, szokásos módon, mint kör­mös (4) tengelykapcsolófél van kiképezve, melynek (33) fogai a közvetlen kapcso- 50 lási fokozatban a hajtott (3) főtengely hornyaiban tengelyirányban elcsúsztat­ható (5) gyűrű (16) fogaival kapcsolódnak, amint azt a 2. ábra mutatja. A hajtó (2) főtengelynek a (4) kapcsoló- 55. félhez csatlakozó részén tengelymenti hornyok közötti (6) bordák vannak, amelyeken a (7) kapcsolót hordozó, ön­magában ismert szinkronizálókészülék részét alkotó (8) hüvelyt ugyancsak hor- 60 nyok és bordák vezetik. A szinkronizáló­készülék, mellyel a példakénti szerkezet­nél a (9) és (10) kapcsolókerekek is el vannak látva, nem tartozik a találmány­hoz, önmagában ismert és azt ezért külön 65 nem ismertetjük. A (7) kapcsológyűrűnek (11) karmai vannak (2. ábra), melyek a hajtó főtengelyen a kapcsoló oldott álla­potában szabadon futó (12) fogaskerék agyán lévő (13) karmokkal kapcsolódnak. 70 A (7) kapcsológyűrűt a (14) vonórúddal vezetett és azon rugalmasan (2. ábra), illetőleg golyóval (1. ábra) ágyazott (15) kapcsolóvilla vezérli. A felvett példában

Next

/
Oldalképek
Tartalom