119617. lajstromszámú szabadalom • Eljárás gáznyomású fékek működtetésére és gáznyomású fék az eljárás megvalósítására

veket és egyéb, a szerkezetet és a műkö, dést bonyolulttá tevő elrendezéseket megtakaríthatunk. Lényeges az is, hogy az ilyen éghető masszák leégetésénél a gáz-5 fejlődés sebessége a reakciósebesség és az alakítás befolyásolásával egészben, vagy egyes részekben tág határok között szabályozható és így a fékezési folyamat kívánalmaihoz könnyen alkalmazkodható tunk. Ezenfelül az ilyen reakciók nedves reakciókkal ellentétben a járműveknél, szállítókasoknál és másef él éknél gyakran igen jelentékeny mértékben változó hőmérsékletektől függetlenek. Minthogy a 15 masszák egyszerű eszközökkel, pl. olcsó villamos gyújtókkal gyújthatok, melyek kevés teret igényelnek és külön erőművileg mozgatott részek alkalmazását sem teszik szükségessé, ismételt gyújtás al-20 kalmazása, mely a működés kimaradásával szemben nagy biztonságot nyújt, különösen könnyű. Célszerű a gáznyomást létesítő kémiai anyag tartályát a fékhengertől zárószer-25 kezettel, pl. átszakítható hártyával elzárni, melynek ellenállását nyitással szemben úgy méretezzük, hogy a zárószerv a nyomószerv felé olyan időpontban nyílik, amelyben a reakciótartály-SO ban a nyomás egyrészt már eléggé megnövekedett ahhoz, hogy a reakciónak időelőtti elenyészése kizárt legyen és a rendszer előfeszültség alá jusson, míg másrészt a nyomás még nem növekedett 35 annyira, hogy a fékezési folyamat túlságosan hirtelen induljon meg. A 2. és 3. ábrán feltüntetett foganatosítási alaknál az (1) fékhengernek négy (21) hengeres toldata van, melyek ilyen, 40 gáznyomást létesítő masszákat tartalmaznak. A toldatok elrendezése olyan, hogy egyikük használata és a nyomás csökkenése után újabb, még használatlan készlettartály kapcsolható be, úgyhogy 4§ a fék újból használatra kész. A felhasználatlan töltéseket tartalmazó (21) hengertoldatokat célszerűen a pl. kúpos (22) fedéllel úgy zárjuk el, hogy a már használatba lépett toldatok nyomásával és 80 reakció hőjével szemben védettek legyenek. Ugyanezt az elzárást a reakciómassza meggyújtása után a (21) tartályban uralkodó belső nyomás nyitja, vagy elpusztítja. A töltésnek pl. villamos gyújtóját a 5§ (20) vezetékek pl. a (24) telephez (5., vagy 6. ábra) csatlakoztatják, melynek áramkörét felfüggesztő kötél szakadása, i > tehetetlenségi test, vagy röperőkapcsoló mozgása, va^y másef éle zárja. A reakciótartályokban tárolt gázfejlesztő masszát 60 a jelen példában szintén három fokozatban egyes sajtolt testekből tesszük össze és pedig az először nagy sebességgel leégő kisebb (25) mennyiséiből, az ehhez csatlakozó, kisebb sebességgel leégő nagyobb 65 (26) mennyiségből és a gyorsabban égő, kisebb (27) mennyiségből. A 4. ábra a nyomóközeg beáramlásának szabályozását példaképen mutatja. A nyomóközeg a (28) vezetékben áramlik 70 a fékdugattyú felé. A (29) csap, vagy egyéb fojtószerv a (30) emelővel áll összeköttetésben, melyen a (31; tehetetlenségi súlyt a (32) rögzí+őcsavar beállíthatóan, esetleg menetközben is szabátyozhatóan 75 tartja fogva. A (33) rugók a (34) szilrád pontokhoz vannak erősítve. A rendelkezésre álló fékező energiát akkorára választjuk, hogy vele a járművet az elképzelhető legkedvezőtlenebb körülmények 80 között is lefékezhessük. A választott példában a nyomóközeg fojtószerve rendszerint teljesen nyitott. A szabályozást célszerűen a legnagyobb közegmennyiséget átengedő helyzetből csökkenő és 85 nem valamely közbenső helyzetből növekvő és csökkenő értelemben végezzük. Minden egyes fékezési esetben a jármű késlekedésének mértékétől függően a szabályozó emelő többé, vagy kevésbé ki- 90 leng és a fékező energia további hozzááramlását a tehetetlenségi súly és a rugóerő viszonyától függő mértékben önműködően lefojtja. A fojtószerv olyan megoldású is lehet, pl. a csapkúp furatát a 95 célnak megfelelő módon úgy alakíthatjuk, hogy a fojtás a szabályozó kilengésével tetszőleges függvény szerint változzék. Lehet a tehetetlenségi testet egyidejűleg fojtószervnek is kialakítani. A 7. áb- 100 rán látható példaképeni megoldásnál a (29) tokban a (31 > tehetetlenségi súly eltolhatóan és kétoldalt a (33) rugókkal megtámssztottan van elrendezve; a súly oldalsó eltolása azzal a hatással jár, hogy io& maga a súly a nyomóközeg beáramlását az elért késlekedésnek megfelelő mértékben fojtja. A nyomóközeg bevezetésének fojtása helyett a fékező dugattyú két oldalán no uralkodó nyomás, illetőleg nyomáskülönbség nagyságát tehetjük a jármű elért késlekedésétől függővé, pl. a 4. ábrán láthatóhoz hasonló szerkezettel, mely a dugattyú egyik, vagy mindkét oldalán H5 túlnyomással működő fékeknél kibocsátó-