119603. lajstromszámú szabadalom • Hangfalba beépített hangszóró
MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BIRÓSÁ6 SZABADALMI LEIRAS 119603. SZÁM IX/d. OSZTÁLY. — T. G02S. ALAPSZÁM. Hangfalba beépített hangszóró. Telefunken Gesellscliaft für drahtlose Telegrapliie ni. b. H. Berlin. A bejelentés napja 1937. évi szeptember hó 28-ika. Németországi elsőbbsége 1936. évi október hó 7-ike. Ismeretesek olyan hangszórók, melyeknek 6 cm-nél kisebb szerkezeti mélységük van. Ezeket a hangszórókat lapos hangszóróknak nevezik. Ilyen hangszórókat 5 időszakos felszerelésekkel, pl. csarnokokban, múzeumokban stb. használnak. Csekély szerkezeti mélysége miatt az ilyen hangszóró a fal felületéből alig emelkedik ki, úgyhogy a tér esztétikai benyomá-IO sát nem befolyásolja, még akkor sem, ha ilyen hangszórókat egy és ugyanazon térben nagyobb számban alkalmaznak. Az ilyen hangszóróknak falakon való elrendezésénél azonban a falnak a hangot 15 visszaverő tulajdonságai miatt nehézségeik lépnek fel. Ha valamely hangfalba beépített lapos hangszórót hangot visszaverő falhoz (például falazott falhoz, deszkafalr hoz stb.) közelítünk, akkor a hangszóró 20 frekvenciamenete a fal és a hangszóró távolságától függően változik. Hangfalba beépített, szabadon felfüggesztett lapos hangszóró hangnyomása, amely 130—800 Hz-ig állandó, a készüléknek a hangot visz-25 szaverő falhoz 2.5 cm távolságra való közelítésekor 400 Hz alatt körülbelül egy negyedre csökken. Viszont 400 Hz felett a hangnyomás a kétszeresre fokozódik. A mélyhangoknak ez a csökkentése és a 30 középső haingoknak fokozása rendkívül zavaró, mert az emberi fül a mély hangok hiányát, kellemetlenül érzi s ez a kellemetlen érzés még fokozódik annak következtében, hogy a középső hangok erő-35 södnek. Hangszórók zavaró önrezgéseit eddig is csillapították úgy, hogy a membráln mögölt gyapotpelyheket (vattapelyheket), vagy ha* sonló anyagot rendeztek el, amivel túlságos nagy amplitúdók csillapítását sikerült elérni. Az is ismeretes, hogy olyan terekben, ahol erős a visszhang, ennek csökkentése végett a falakat a hangot elnyelő anyaggal szokás borítani, amivel a térnek a visszhangot adó tulajdonságát 45 befolyásolják. A találmány értelmében hangfalba beépített és a hangot visszaverő falon elrendezett hangszóróknál a frekvenciamenetnek a hangvisszaverés által okozott be- 50 folyását azzal küszöböljük ki, hogy a hangfal és a hangot visszaverő fal között csillapítóanyagot rendezünk el. Eljárhatunk úgy is, hogy a hangfalat szekrény alakjában képezzük ki és a hang- 55 fal és a hangot visszaverő fal között a hangot elnyelő anyaggal, például gyapottal (vattával), vagy salakgyapotlail (salakvattával), vagy más hasonló tulajdonságú anyaggal, töltjük ki. Emellett, ellentétben 60 a fent említett ismert membráncsillapító elrendezésekkel, a membrán mögötti teret üresen hagyjuk. Eljárhatunk úgy is, hogy a hangot viszszaverő falat a hangfallal szembenfekvő (i5 részén csillapítóanyagokkal vonjuk be. A rajz a találmány szerinti megoldás egy példaként! kiviteli alakját tünteti fel. Az (1) lapos hangszóró a (2) hangfalba van beépítve, melyet a hangot visszaverő 70 (4) falazott falon (3) tartókkal erősítettünk meg. A (3) támajsztékok egyes rudakból is állhatnak. A támaszték azonban lehet teljesen zárt, falalakú is és az a hangfalat a hangot visszaverő fallal 75 szemben úgy is megtámaszthatja, hogy a
