119599. lajstromszámú szabadalom • Kapcsolás villamos rezgések átvitelére vagy erősítésére

gyors növekedésekor a szabályozószervnek azt azonnal követnie kell, másrészt viszont a legmélyebb hangok rezgéseit még nem szabad torzítania. Kitűnt, hogy a szűrőkör-5 nek a hangerő növekedésekor lejátszódó folyamatokra döntő hatású töltőidőállandójának 1/100 másodpercnél kisebbnek kell lennie. Ezzel szemben a mély hangok jó reprodukálásának biztosítására a kisütő-10 időállandónak 1/10 másodpercnél nagyobbnak kell lennie. Hogy a kapcsolásban minél kevesebb kapcsolóelemet kelljen alkalmazni, az (R2) cső diódaszakasz behelyezésével egyidejű-15 leg még egy további szabályozó feszültséget is adhat. A,z (Rl) csőnél a kettősvezérlésnek a hexodacsőveknél sajátos módját a villamos szempontból egyenértékű két (gl) és (g3) rácson kihasználhatjuk a 20 szabályozás céljaira. Az 1. ábrabeli kiviteli alaknál, amint az az ábrából látható, a (g4) és (g2) rácsoknak pozitív potenciáljuk, a (g3) szabályozórácsnak pedig negatív potenciálja van. Ennek következté-25 ben a (g3) szabályozórács közelében virtuális kalóda létesül, egyidejűleg pedig arról gondoskodunk, hogy a (gl) belépőrács (vezérlőrács) feszültségeihez képest csak lineáris görberészek vezéreltessenek 30 ki. A 2. ábra szerint a kapcsolás lényegesen egyszerűsített. Az (rl) ellenállás, úgy, mint előbb, egyidejűleg hangerőszabályozásra és dinamikaszabályozásra, valamint 35 a dinamikatorzítás csökkentésének befolyásolására való. A szabályozó feszültséget létesítő rezgésrész erősítését ez esetben egyidejűleg az (Rl) cső veszi át. A katódától számított második (g2) rács az erősített 40 jelrezgések levételére való közbülső anódaként működik, amely rezgéseket a (c) kondenzátoron át (G) egyenirányítóhoz, pl. záróréteges egyenirányítóhoz vezetjük. Az azzal nyert szabályozó feszültséget a he-45 xoda katódájálól számítolt negyedik (g4) rácsra (a szabályozó rácsra) vezetjük. A szabályozórács mellett a kalóda felé állandó pozitív potenciálon tartott (g3) crnyőzőrács van, miáltal egyrészt a szabá-50 lyozófolyamatot az erősítőfoly,amattól teljesen elválasztottuk, másreszt a (g4) szabályozórács mellett virtuális katóda létesíthető, (r3) a szokásos anódkörellenállás, amelyről a rácselőfeszültséget vesz-55 szük le. Az erősített rezgéseket a hexoda (A) anódájáról vesszük és azok (V) kimenetnél további erősítőfokozatba vezethetők, vagy hangszóróban hasznosíthatók. Ennél a kapcsolásinál a két szabályozó folyamat 6u találmány szerinti egyesítése a további átvitelre használt és a szabályozó feszültség létesítésére való jelrezgésrészek egyidejű erősítésével különösen célszerű. Amint ez a kapcsolás működési módjá- 65 ból kitűnik, a közbenső (g2) anódáról vett teljesítmény, amelyből a szabályozó feszültséget nyerjük, aránylag kicsi ahhoz a teljesítményhez képest, amelyet az (A) főanódáról veszünk. Ez különösen akkor kö- 70 vetkezik be, ha az (Rl) cső nagyobb erősítő végcsöve, vagy utolsóelőtti csöve. Ez okból e (g2) rácselektróda hasznos felületét a kisülési pálya egész keresztmetszetéhez képest lényegesen csökkenthetjük, 7 > anélkül, hogy az egyszerű kapcsolásnak és a közös csőben való erősítésnek előnyei elvesznének. Ezért a találmány értelmében az egész kisülési keresztmetszetre terjedő rácselektróda helyett egy so vagy több szonda is alkalmazahtó, amelyek a közbenső anóda szerepét átveszik. Ezzel az a további előny jár, hogy a 2. ábra szerinti (g2) rácsnak az erősítést csökkentő vezérlőhatása nagymértékben 85 csökken, ami a csőnek még jobb kihasználását teszi lehetővé. Az erősítést csökkentő hatást a (g2) levevőrácsnak a (gl) vezérlőrács feszültségéhez képest 180°-kal eltolt feszültsége adja. 9:1 A szondaelektródák különösen célszerű elrendezését a 3. ábra mutatja. Az (S) szondák a kisülési pálya oly szélrészein belül fekszenek, amelyeknek a vezérlőfolyamat szempontjából csak alárendelt jelentőségük 95 van. A szondák a 3. ábra szerint pl. az elektródatámaszok elektroárnyékában fekszenek. A 4. ábrán a 2. ábra szerinti kapcsolás és a 3. ábra szerinti cső alkalmazásával io< fejlesztett kapcsolást tüntettük fel. A használt (Rl) csőnek az a különlegességei, hogy (A) anódája és (G4) külső ernyőrácsa között, a szekunder elektronok viszszataszítására való (G5) leforgórácsa van, 10; amint azt fent már leírtuk. Szabadalmi igények. 1. Kapcsolási elrendezés villamos rezgések átvitelére és erősítésére, amelynél az átvitt rezgések mindenkori erőssé- 111 gének függvényében való dinamikaszabályozás végett az erősítés foka önműködően változik és amelyben a közepes átviteli szint beállítására alkalmas eszközök vannak, amelyet úgy a köze- 11;